1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

- 1962. december 31-ével Edelény és Finke községeket „Edelény" néven egyesítették. (27/1962. NET sz. hat. - MK 1962.92. sz.) - 1963. december 31-ével az ~-ból Sajókaza községet az ózdi járáshoz osztották be. (29/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 94. sz.) - 1981. december 31-ével Dövény (Jakfalva) közös tanácsú községeket az ózdi járásból az --hoz osztották be. (2/1981. (TX. 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) -1984. január 1 -jével Abod,Balajt,Damak és Ládbesenyő községeket Edelény nagyközséggel egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) -1984. január 1 - jével az ~-t megszüntették, községeit Kazincbarcika város, valamint Edelény városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61, sz.) EGRI JÁRÁS Heves vm. Nk.: Aldebrő, Besenyőtelek, Demjén, Dormánd, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Feldebrő, Felsőtárkány, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Maklár, Mezőtárkány, Mikófalva, Nagytálya, Tófalu, Verpelét Kjg.: egercsehi, felnémeti - 1946. január l-jével Andornaktálya, Bélapátfalva, Ostoros nagyközségeket, Balaton, Borsodszentmárton és Mónosbél községeket az --hoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 28. sz.) - 1950. február l-jével Aldebrő, Besenyőtelek, Dormánd, Feldebrő, Füzesabony, Kál, Kápolna, Kompolt, Mezőtárkány, Nagyút és Tófalu községket az ~-ból a füzesabonyi járáshoz; Noszvaj, Novaj községket és a szüvásváradi körjegyzőséget az --hoz osztották be. (5.201/4/H-1/1950. (I- 29.) BMk sz. r.-RK 1950. 4. sz.) - 1950. június l-jén az - nagyközségei: Andornaktálya, Balaton, Bélapátfalva (Bükkszentmárton kk., Mónosbél kk.), Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Mikófalva, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Verpelét (Tarnaszentmária kk.); körjegyzőségek: egercsehi (Bekölce, Egercsehi, Szúcs), felnémeti (Felnémet, Szarvaskő), szüvásváradi (Nagyvisnyó, Szüvásvárad). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950.87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Maklár és Nagytálya községeket „Maklár" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (TX. 6.) BM sz. r.-RK 1950.22. sz.) -1951. január 1 -jével Maklár község nevét „Maklártálya" névre változtatták. (0328/1951. BM sz. - MOL-XTX-A-2-z (20. d.) -1958. február 15-ével Maklártálya néven egyesített községet „Maklár" és „Nagytálya" néven önálló községgé szervezték. (4/1957.NETsz. hat. -MOL-XIX-A-2-f (98. d.) 412/1958. sz.) - 1961. január 2-ával Felnémet községet Eger várossal egyesítették. (211/1960. NET sz. hat. - MK 1960. 95. sz.) - 1966. június 30-ával a megszűnt pétervásári járás községeit: Bátor, Bodony, Bükkszék, Egerbocs, Erdőkövesd, Fedémes, Hevesaranyos, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátrabaüa, Mátraderecske, Párád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Váraszó községeket; Szajla (Terpes), Tarnalelesz (Bükkszenterzsébet, Fedémes, Szentdomonkos) közös tanácsú községeket az --hoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) - 1974. december 31-ével Felsőtárkány, Noszvaj és Szarvaskő községeket az~-bólEger város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974.71. sz.) -1984. január 1 -jével az --t megszűntették, községeit Eger város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) ELEKI JÁRÁS Csanád-Arad-Torontál vm. 1946.1. l-jétől Csanád vm. Nk.: Almáskamarás, Elek, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Pusztaottlaka - 1950. március 16-ával az ~-t megszüntették, községeit a gyulai és a mezőkovácsházi járásokhoz osztották be. (5.201/1 l/n-1/1950. (HL 12.) BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) ENCSI JÁRÁS* Abaúj-Torna vm. 1946.1. l-jétől Abaúj vm. 1950. Hl. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Kjg.: baktai, encsi, felsőgagyi, felsőmérai, forrói, gagybátori, garadnai, hernádvécsei, krasznokvajdai, szemerei - 1950. június l-jén áz - körjegyzőségei: baktai (Bakta, Beret, Detek, Szárazkék), encsi (Encs, Fügöd), felsőgagyi (Alsógagy, Csenyéte, Felsőgagy, Gagyapáti), felsőmérai (Alsóméra, Felsőméra, Szalaszend), forrói (Abaújdevecser, Fancsal, Forró), gagybátori (Gagybátor, Gagyvendégi, Pamlény, Szászfa), garadnai (Garadna, Novajidrány), hernádvécsei (Hernádpetri, Hernádvécse), krasznokvajdai (Büttös, Kány, Keresztéte, Krasznokvajda, Perecse), szemerei (Fáj, Fulókércs, Litka, Pusztaradvány, Szemere). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Bakta és Szárazkék községeket „Bakta" néven, Alsóméra és Felsőméra községeket „Felsőméra" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) -1951 -ben Felsőméra község nevét „Méra"; Bakta község nevét „Baktakék" névre változtatták. (MK - 1973.1006. o., ületve 1008. o.) - 1962. július l-jével a megszűnt abaújszántói járás községei közül Abaújkér, Abaújvár, Fony, Gibárt, Gönc, Göncruszka, Hejce, Hernádcéce, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Kéked, Korlát, Mogyoróska, Pányok, Regéc, Telkibánya, Tornyosnémeti, Vilmány, Vizsoly, Zsujta községket; Boldogkőújfalu (Abaúj alpár), Boldogkővár alja (Árka), Pere (Hernádbüd) közös tanácsú községeket; továbbá a megszűnt szikszói járás községei közül Alsóvadász, Aszaló, Csobád, Felsődobsza, Felsővadász, Halmaj, Hernádkércs, Hernádszentandrás, Homrogd, Ináncs, Kázsmárk, Kiskinizs, Kupa, Léh, Monaj, Nagykinizs, Rá sonysápberencs, Selyeb, Szentistvánbaksa, Szikszó községeket; Abaújlak (Gadna), Abaújszolnok (Nyésta) községi közös tanácsokat az --hoz osztották be.