1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

- 1950. május l-jével a somogyszentmiklósi körjegyzőség elnevezését miklósfai körjegyzőségre változtatták. (5.237-1-19/4/1950. U/5. BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) - 1950. június 1 -jével a megszűnt pacsai járás egyes községeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Balatonmagyaród, Eszteregnye, Hahót, Kiskomárom, Komárváros, Zalaszabar; körjegyzőségek: felsőrajki (Alsórajk, Felsőrajk, Pötréte), galamboki (Galambok, Zalakaros), garabonci (Garabonc, Zalamerenye), gelsei (Gelse, Gelsesziget, Kilimán), hosszúvölgyi (Fűzvölgy, Homokkomárom, Hoszszúvölgy), korpavári (Korpavár, Újudvar), magyarszerdahelyi (Bocska, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely), miháldi (Miháld, Pat, Sand), miklósfai (Bagolasánc, Liszó, Miklósfa), murakeresztúri (Fityeház, Murakeresztúr), nagybakónaki (Nagybakónak, Zalaújlak), nagyradai (Kisrada, Nagyrada), nagyrécsei (Kisrécse, Nagyrécse), orosztonyi (Kerecseny, Orosztony), sormási (Rigyác, Sormás), surdi (Belezna, Nemespátró, Surd), szepetneki (Bajcsa, Szepetnek), zalasárszegi (Csapi, Zalasárszeg, Zalaszentjakab), zalaszentbalázsi (BÖrzönce, Kacorlak, Pölöskefő, Zalaszentbalázs). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Garabonc és Kisrada községeket „Garabonc" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (JX 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1952. augusztus l-jével Nemespátró község nevét „Pátró" névre változtatták. (112.19-5/1952. H/7. BM sz. r. - MOL XIX-B-l-m (126. d.) -1962. december 31 -ével Korpavár községet Nagykanizsa várossal egyesítették. (32/1962. NET sz. hat. - MK 1962.98. sz.) - 1963. január l-jével Bagolasánc község nevét „Bagola" névre változtatták. (31/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 92. sz.) - 1969. július l-jével Kiskomárom és Komárváros községeket „Zalakomár" néven egyesítették. (18/1969. NET sz. hat. - MK 1969.41. sz.) - 1970. június 30-ával a megszűnt letenyei járás községei közül Letenye nagyközséget, Borsfa, Kistolmács, Molnári, Oltárc, Semjénháza, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Zajk községeket, Bánokszentgyörgy (V árf ölde), Becsehely (Petrivente, Valkonya), Pusztamagyaród (Bucsuta, Szentliszló) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) - 1977. áprüis l-jével a ~-ból Bajcsa községet, Miklósfa (Bagola, Liszó), Nagyrécse (Csapi, Kisrécse, Nagybakónak, Zalasárszeg, Zalaújlak), Surd (Belezna, Pátró), Szepetnek (Eszteregnye, Rigyác, Sormás) közös tanácsú községeket Nagykanizsa város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH. sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1981. december 31 -ével Bagola, Bajcsa és Miklósfa községeket Nagykanizsa várossal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Nagykanizsa város és Letenye városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) NAGYKÁTAI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Pest m. Nk.: Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás - 1947. október 1 -jével Tápióhalesz néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (161.761/1947. m/2. BM sz. r.-RK 1947. 20. sz.) - 1948. május l-jével Tápióhalesz község nevét „Tápiószőüős" névre változtatták. (177.442/1948. IH/2. BM sz. r.-RK 1948. 10. sz.) - 1950. január 1-jével Újszőllős néven szervezett községet a --hoz osztották be. (5.203-2-12/1671950. H/5. BM sz. r. - MK HL 1950. 21. sz.) - 1950. szeptember 15-ével Újszőüős község nevét „Újszüvás" névre változtatták. (5.237-2-12/1671950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 21. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Nagykáta városi jogú nagyközség és Cegléd város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) NAGYLÉTAI JÁRÁS * Hajdú-Bihar m. Nk.: Álmosd, Bagamér, Hosszúpályi, Kókad, Monostorpályi, Nagyléta, Újléta, Vértes - 1956. február l-jével a ~-t megszüntették, községeit a debreceni és a derecskéi járásokhoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) *(Az 1945. évi megyei és járási határrendezés során hozták létre.) NÓGRÁDI JÁRÁS (Szh.: Rétság) Nógrád vm. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. Nk.: Kosd, Nagyoroszi, Romhány Kjg.: alsópetényi, borsosberényi, diósjenői, keszegi, kétbodonyi, nógrádi, nógrádsápi, nógrádverőcei, nőtincsi, penci, rétsági, tereskei - 1946. január 1 -jével Kosd községet és a peci körjegyzőség községeit a váci járáshoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 28. sz.) - 1950. június l-jével a ~ elnevezését rétsági járásra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) NOVAI JÁRÁS Zala vm. Nk.: Becsvölgye Kjg.: csonkahegyháti, csömödéri, gutorföldi, novai, ortaházi, pákai, petrikeresztúri, zalatárnoki - 1948. augusztus l-jével Tófej székheüyel új körjegyzőséget hoztak létre. (161.619/1947. IU/2. BM sz. r.-RK 1948. 7. sz.) -1948-ban Győrfiszeg és Petrikeresztúr községeket „Petrikeresztúr" néven egyesítették.