1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

kod, Ura községeket; valamint Szamosbecs (Szamostatár falva) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (24/1969. NET sz. hat. - MK 1969.50. sz.) - 1969. augusztus l-jével Mátészalka községet járási jogú várossá szervezték. (23/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 50. sz.) - 1970. június 30-ával a megszűnt baktalórántházi járás községei közül Őr, Rohod, Vaja községeket a ~-hoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) - 1977. áprüis 1 -jével Kocsord és Nyírcsaholy községeket Mátészalka város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31 -ével Ópályi községet Mátészalka város városkörnyéki községévé nyüvánították. (3/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) - 1981. december 31-ével Csengersima és Nagygéc községeket „Csengersima" néven egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1981. december 31-ével Jármi (Papos) közös tanácsú községeket Mátészalka város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1981. (TX. 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszűntették, községeit Mátészalka város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) MEZŐCSÁTI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. DT. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Ároktő, Emőd, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi Kjg.: hejőkeresztúri, hejőpapi, nagycsécsi, nemesbikki, tiszapalkonyai, tiszaszederkényi, tiszatarjáni - 1950. június l-jén a - nagyközségei: Ároktő, Emőd, Gelej, Igrici, Mezőcsát, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi; körjegyzőségek: hejőkeresztúri (Hejőkeresztúr, Szakáld), hejőpapi (Hejőpapi, Hejőszalonta), nagycsécsi (Muhi, Nagy csecs, Sajószöged), nemesbikki (Hejőbába, Nemesbikk), tiszapalkonyai (Tiszaoszlár, Tiszapalkonya), tiszaszederkényi (Sajóörös, Tiszaszederkény), tiszatarjáni (Hejőkürt, Tiszatarján). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1966. március 31-ével Tiszaszederkény községet járási jogú várossá szervezték. (9/1966. NET sz. hat. - MK 1966.19. sz.) - 1970. április 22-ével Tiszaszederkény város nevét „Leninvárosra" változtatták. (11/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 19. sz.) -1981. december 31 -ével Muhi községet a ~-ból a miskolci járáshoz osztották be. (2/1981. (TX. 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981.58. sz.) - 1981. december 31-ével a ~ elnevezését leninvárosi járásra változtatták. (11/1981. NET sz. hat. - MK 1981.58. sz.) MEZŐKERESZTESI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. HL 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Borsodgeszt, Keresztespüspöki, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Sály, Szentistván, Tárd, Vatta Kjg.: alsóábrányi, tibolddaróci -1950. január l-jével Mezőkeresztes és Keresztespüspöki községeket „Mezőkeresztes" néven egyesítették. (5.203-20-671949.1/8. BM sz. r.-RK 1949. 30. sz.) -1950. január l-jével az alsóábrányi körjegyzőséghez tartozó Alsóábrány és Felsőábrány községek egesítésével szervezett Bükkábrány nagyközséget a --hoz osztották be, egyidejűleg az alsóábrányi körjegyzőséget megszüntették. (5.203-2-674-1950. U/5. BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) -1950. június 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit a mezőkövesdi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) MEZŐKOVÁCSHÁZI JÁRÁS Csanád vm. 1950. ffl. 16-ától Békés m. Nk.: Csanádapáca, Dombiratos, Kaszaper, Kunágota, Magyarbánhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Reformátuskovácsháza, Végegyháza - 1950. június l-jével a megszűnt battonyai járásból Battonya, Kevermes, Mezőhegyes községeket és a dombegyházi körjegyzőséget (Dombegyház, Kisdombegyház, Magyardombegyház) a ~-hoz, Csanádapáca községet a ~-ból az orosházi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. március 16-ával a volt eleki járásból Almáskamarás, Medgyesbozdás, Medgyesegyháza, Nagykamarás és Pusztaottlaka községeket a ~-hoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (ffl. 12.) BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) - 1969. július l-jével Mezőkovácsháza és Reformátuskovácsháza községeket „Mezőkovácsháza" néven egyesítették. (18/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Mezőkovácsháza városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) MEZŐKÖVESDI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. H. l-jétől Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Andornaktálya, Bogács, Borsodivánka, Borsodszemere, Bükkzsérc, Cserépfalu, Egerfarmos, Egerlövő, Gömbösfalva, Mezőkövesd, Négyes, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szihalom, Tiszavalk - 1946. január l-jével Andornaktálya, Ostoros nagyközségeket Heves megyéhez csatolták, s az egri járáshoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 28. sz.) - 1946. január l-jével Gömbösfalva község nevét „Szomolya" névre változtatták. (101.331/1945. ffl. 9. BM sz. r.-RK 1946.4. sz.) - 1950. február l-jével Borsodszemere, Egerfarmos, Noszvaj, Novaj és Szihalom községeket Heves megyéhez