1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

-1954. november 29-ével Dunafalva néven szervezett községet a ~-hoz osztottak be. (540.706/1954. MT h. - MK HL 1955. 28. sz.) -1956. január 1 - jével Palotabozsok községet a pécsváradi járásból a ~-hoz osztották be. (10-17/1955. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) - 1956. február l-jével a megszűnt villányi járásból Bezedek, Ivándárda (Sarok), Kisbudmér, Lippó, Marok, Nagybudmér és Pócsa községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) -1963. december 31 -ével a ~-ból Marok községet a siklósi járáshoz osztották be. (19/1963. NET sz. hat. - MK 1963.74. sz.) - 1966. június 30-ával a megszűnt pécsváradi járás községei közül Erzsébet (Kátoly, Kékesd, Szeüő), Püspöklak (Fazekasboda, Geresd, Maráza), Szederkény (Máriakéménd, Monyoród), Véménd (Erdősmecske, Féked, Szebény) közös tanácsú községeket a ~-hoz osztották be. (12/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) - 1968. július l-jével Geresd és Püspöklak községeket „Geresdlak" néven egyesítették. (18/1968. NET sz. hat. - MK 1968.46. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Homorúd és Kölked községeket Mohács város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1973. (H. 25.) MT TH. sz. rek. - MK 1973. 15. sz.) - 1978. december 31-ével Olasz (Belvárdgyula, Birján, Hásságy, Lothárd, Magyarsarlós) közös tanácsú községeket a pécsi járásból a ~-hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH. sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) - 1981. december 31-ével Kisnyárád és Lánycsók községeket Mohács város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (1/1981. (DL 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1981. december 31-ével Erdősmecske községet a ~-ból a komlói járáshoz osztották be. (2/1981. (DL 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981.58. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Mohács és Pécs városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) MONORI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Pest m. Nk.: Alberti, Bénye, Ceglédbercel, Dánszentmiklós, Gomba, Irsa, Monor, Nyáregyháza, Püis, ÜUő, Vasad, Vecsés - 1950. május l-jével Tápiósáp és Tápiósüly községeket „Sülysáp" néven egyesítették. (5.203-2-1677/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 7. sz.) -1950. június 1 - jével a megszűnt gyömrői járás egyes községeit a ~-hoz, Alberti, Ceglédbercel, Dánszentmiklós és Irsa községet a ~-ból a ceglédi járáshoz osztották be. Nagyközségei: Bénye (Káva kk.), Ecser, Gomba, Gyömrő, Maglód, Mende, Monor, Nyáregyháza, Péteri, Püis, Sülysáp, Uri, ÜUő, Vasad (Pusztacsév kk.), Vecsés. (144/1950. (V 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1951. július l-jével Pusztacsév község nevét „Csévharaszt" névre változtatták. (5.237-3-12/7/1951. VII/3. BM sz. r. - BK 1951. 3. sz.) - 1954. november l-jével Sülysáp néven egyesített Tápiósüly és Tápiósáp községek önáüó tanácsú községekké váltak. (1074/1954. (XI. 14.) MT h. sz. - MK HL 1954.67. sz.) - 1970. július l-jével Tápiósáp és Tápiósüly községet „Sülysáp" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1984. január 1 - jével a ~-t megszüntették, községeit Monor városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) MÓRI JÁRÁS Fejér vm. Nk.: Bakonysárkány, Csákberény, Csákvár, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Gánt, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám Kjg.: bodajki, isztiméri - 1950. március 16-ával Bakonysárkány községet Komárom megyéhez csatolták, és a gesztesi járáshoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (Hl. 12.) BM sz. r.-RK 1950.7. sz.) - 1950. június 1 -jével Csákvár községet a bicskei járáshoz osztották be; a ~ nagyközségei: Csákberény, Csókakő, Fehérvárcsurgó, Gánt, Magyaralmás, Mór, Nagyveleg, Pusztavám; körjegyzőségek: bodajki (Bodajk, Sőréd), isztiméri (Bakonykúti, Balinka, Gúttamási, Isztimér). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1957. március 1 -jével Bakonycsernye községet a Veszprém megyei zirci járásból a --hoz osztották be. (10-7/1956. NET sz. hat. - MK HL 1957. 36. sz.) - 1965. december 31-ével Gúttamási község nevét „Kincsesbánya" névre változtatták. (27/1965. NET sz. hat. - MK 1965. 67. sz.) - 1984. január l-jével Mór községet várossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Mór város és Bicske városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) MOSONMAGYARÓVÁRI JÁRÁS Győr-Sopron m. Nk.: Bezenye, Halászi (Máriakáinok kk.), Hegyeshalom, Levél, Lébény, Mecsér, Mosonszentjános, Mosonszentmiklós, Mosonszentpéter (Ujrónafő kk.), Mosonszolnok, Pusztasomorja, Rajka, Várbalog Kjg.: darnózseli (Darnózseli, Lipót), dunaküiti (Dunaküiti, Feketeerdő), magyarkimlei (Horvátkimle, Magyarkimle), püski (Dunaremete, Kisbodak, Püski), sérfenyőszigeti (Cikolasziget, Sérfenyősziget) -1950. június 1 -jével a magyaróvári járás elnevezését ~-ra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Mosonszentjános és Mosonszentpéter községeket „Mosonszentjános" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1954. október 1 - jével Ásványráró és Hédervár községeket a győri járásból a ~-hoz osztották be.