1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Települések

-1958. november 1 -jével Bana községhez tartozó Bábolnai kismajor, Bábolnapuszta, Csemerházimajor, Csikótelep, Farkaskút, Honvédmajor, Istvánháza, Ka jánd, Lobkovitztanya és Rákóczimajor külterületi lakotthelyeket ~ néven önáüó községgé szervezték. (92/1958. NET sz. hat. - MOL- XIX-A-2-f (116. d.) 501/1959. sz.) -1974. december 31 -ével ~ néven és székheüyel, Bana községgel községi közös tanácsot szerveztek. (34/1974. NET sz. hat. - MK 1974. 96. sz.) - 1977. április 1 -jétől a közös tanácsot Tárkány községgel egészítették ki. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) BÁBONYMEGYER nk., Somogy vm., tabi j. 1968. XH. 31-étől siófoki j. 1984.1. l-jétől Tab vj.nk. - 1969. július l-jétől Tab KKT társközsége. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) BABOSDÖBRÉTE kk., Zala vm., zalaegerszegi j., nagylengyeli kjg. 1977. ÍV. l-jétől Zalaegerszeg v. 1991.1. l-jétől teskándi kjg. - 1970. július l-jétől Teskánd KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) BABOT kk., Sopron vm., kapuvári j., babóti kjg. 1950. Hl. 16-ától Győr-Sopron m. 1969. X. l-jétől Kapuvár jjv. 1990. IX. 30-ától Győr-Moson-Sopron m. BÁCSA kk., Győr-Moson és Pozsony vm., tószigetcsüizközi j., bácsai kjg. 1946.1. 1 -jétől Győr-Moson vm. 1950. Hl. 16-ától Győr-Sopron m. 1950. VI. l-jétől győri j. - 1966. szeptember 30-ával ~-et Győr járási jogú várossal egyesítették. (23/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) BÁCSALMÁS nk., Bács-Bodrog vm., bácsalmási j. 1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. 1962. IV. l-jétől bajai j. - 1970. január l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1970. (TK 3.) MT TO sz. közi. - TK 1970. 3. sz.) - 1984. január 1 -jével ~-et városi jogú nagyközséggé szervezték, egyidejűleg Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Tataháza községeket - városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) - 1986. január l-jével ~-et várossá szervezték. (37/1985. NET sz. hat. - TK 1985. 21.sz.) BÁCSBOKOD nk., Bács-Bodrog vm., bajai j. 1950. n. l-jétől Bács-Kiskun m. 1984.1. l-jétől Baja v. - 1981. december 31-ével - néven és székheüyel, Bácsborsód községgel községi közös tanácsot szerveztek. (13/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) - 1982. január l-jével nagyközségi közös tanáccsá nyilvánították. (1/1982. (TK 1.) MT TH sz. közi. - TK 1982.1. sz.) - 1990. január 1 -jével a közös községi tanácsot megszüntették, ~-ben önálló községi tanácsot szerveztek. (119/1989. (TX. 28.) NET sz. hat. - MK 1989.66. sz.) BÁCSBORSÓD nk. Bács-Bodrog vm. bajai j. 1950. H. 1-jétól Bács-Kiskun m. 1984.1. l-jétől Baja v. -1981. december 31-étől Bácsbokod KKT társközsége. (13/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) -1990. január l-jével a közös tanácsot megszűntették, ~ben önáüó községi tanácsot szerveztek. (119/1989. (TX.28.) NET sz. hat. - MK 1989. 66.sz.) BÁCSFEHÉRTÓ kzs., Bács-Kiskun m., kiskunhalasi j. - 1952. január l-jével Kiskunhalas községhez tartozó Fehértó külterületi lakotthelyet ~ néven önáüó községgé szervezték. (5.203-3-2/11/1951-VH/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) - 1952. július l-jével nevét „Kunfehértó" névre változtatták. (111.2-6/5/1952. BM sz. r. - MOL- XTX-B-l-m (126. d.) 112-5/2/1952. sz.) BÁCSSZENTGYÖRGY kk., Bács-Bodrog vm., bajai j. (beosztva: Gara nk-hez) 1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. 1984.1. l-jétől Baja v. 1991.1. l-jétől garai kjg. - 1947. március l-jével Gara nagyközséghez tartozó Györgypuszta lakotthelyet - néven önáüó községgé szervezték. (170.176/1946. HI/2. BM sz. r.-RK 1947.4. sz.) - 1977. áprüis l-jétől Gara KKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MKk 1977.12. sz.) BÁCSSZŐLLŐS (Bácsszőlős) kzs., Bács-Kiskun m., bácsalmási j. 1962. IV. l-jétől kiskunhalasi j. 1984.1. l-jétől Bácsalmás vj.nk. - 1952. január l-jével Bácsalmás községhez tartozó Ószőüők külterületi lakotthelyet - néven önáüó községgé szervezték. (5.203-3-2/17/1951-VH/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) BÁCSSZŐLŐS —> Bácsszőüős BADACSONYTOMAJ nk. Zala vm., tapolcai j. 1950. ffl. 16-ától Veszprém m. 1984.1. l-jétől Tapolca v.