1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

SAJÓSZENTPÉTERI JÁRÁS Borsod vm. 1946.1. l-jétől Borsod-Gömör vm. 1950. JJJ. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Nk.: Bélapátfalva, Sajókaza, Sajószentpéter Kjg.: alacskai, bánhorváti, dédesi, parasznyai, sajókápolnai, sajókazinci, szüvásváradi, vadnai - 1946. január l-jével Bélapátfalva községet Heves megyéhez csatolták, és az egri járáshoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946.28. sz.) - 1948. május 15-ével a sajókazinci körjegyzőség elnevezését kazincbarcikai körjegyzőségre változtatták. (177.725/1948. HI/2. BM sz. r.-RK 1948.11. sz.) - 1950. február 1-jkével a szüvásváradi körjegyzőséget Heves megyéhez csatolták, és az egri járáshoz osztották be. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) -1950. június 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit a miskolci és a putnoki járásokhoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) SALGÓTARJÁNI JÁRÁS Nógrád vm. 1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. Nk.: Karancskeszi, Kisterenye, Mátraszőüős Kjg.: bocsárlapujtői, ceredi, homokterenyei, kazári, mátraverebélyi, nagybárkányi, somoskőújfalusi, zagyvapálfalvi, zagyvarónai -1948. január 1 - jével Nemti községet nagyközséggé szervezték. (153.763/947. III/2. BM sz. r. - MK HL 1947. 258. sz.) - 1948. január l-jével a szécsényi járáshoz tartozó Etes nagyközséget a --hoz osztották be. (156.865/1947. BM sz. r.-RK 1948. 1. sz.) -1950. február 1 -jétől Mátraszőüős községet a pásztói járáshoz, a mátramindszenti és nagybátonyi körjegyzőségek községeit és Nádújfalu községet a ~-hoz osztották be. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950.4. sz.) - 1950. június l-jével a szécsényi járás egyes községeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Etes, Karancskeszi, Kisterenye, Nemti; körjegyzőségek: bocsárlapujtői (Bocsárlapujtő, Karancsalja, Karancsberény), ceredi (Cered, Pogony, Zabar), homokterenyei (Homokterenye, Mátranovák, Nádújfalu), kazári (Kazár, Mátraszele, Vizslás), mátramindszenti (Dorogháza, Mátramindszent, Szuha), mátraverebélyi (Mátraverebély, Szúpatak), nagybárkányi (Kisbárkány, Lucfalva, Márkháza, Nagybárkány, Sámsonháza), nagybátonyi (Maconka, Nagybátony), somoskőújfalusi (Somoskő, Somoskőújfalu), sóshartyáni (Kishartyán, Sóshartyán), zagyvapálfalvi (Baglyasalja, Zagyvapálfalva), zagyvarónai (Barna, Zagyvaróna). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Baglyasalja községet Salgótarján várossal egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) -.1954. március l-jével Pogony község nevét „Szüaspogony" névre változtatták. (11-11-8/1954. MT HTT. sz. - MK HL 1954.25. sz.) - 1956. áprüis l-jével Bocsárlapujtő község nevét „Karancslapujtő" névre változtatták. (10-2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.25. sz.) - 1961. december l-jével Zagyvapálfalva községet Salgótarján várossal egyesítették. (16/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 86. sz.) - 1965. július 1 - jével Maconka és Nagybátony községeket „Nagybátony" néven egyesítették. (12/1965. NET sz. hat. - MK 1965. 25. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Zagyvaróna községet Salgótarján várossal egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) - 1977. áprüis l-jével Somoskő, Somoskőújfalu községeket Salgótarján várossal egyesítették. (4/1977, NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1977. áprüis l-jével Vizslás községet Salgótarján város városkörnyéki községévé nyüvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31-ével a megszűnt szécsényi járás községei közül Karancsság (Ságújfalu, Szalmatercs), Litke (Ipolytarnóc), Mihálygerge (Egyházasgerge) és Nógrádmegyer (Magyargéc) közös tanácsú községeket a --hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978.68. sz.) - 1981. december 31-ével Etes községet, Karancslapujtő (Karancsalja, Karancsberény), Kishartyán (Sóshartyán) közös tanácsú községeket Salgótarján város városkörnyéki községeivé nyilvánították. (1/1981. (DL 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) -1984. január 1 - jével Homokterenye, Mátranovák és Nádújfalu községeket „Mátraterenye" néven; Kisterenye, Nagybátony és Szúpatak községeket „Bátonyterenye" néven egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Salgótarján város, Bátonyterenye és Szécsény városi jogú nagyközségek városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) SÁRBOGRÁDI JÁRÁS Fejér vm. Nk.: Alap, Alsószentiván, Cece, Előszáüás, Hercegfalva, Igar, Kálóz, Nagylók, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmiklós, Szolgaegyháza, Vájta Kjg.: sáregresi (Pusztaegres, Sáregres) - 1948. május l-jével Szolgaegyháza község nevét „Szabadegyháza" névre változtatták. (181.321/1948. m/2. BM sz. r. - MK HL 1948. 100. sz.) - 1950. január 12-ével Hantos nagyközséget a ~-hoz osztották be. (5.203-1-9/9-1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950.6. sz.) - 1950. június l-jével Előszáüás, Hercegfalva községet az adonyi járáshoz, Igar községet az enyingi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1961. május l-jével a megszűnt enyingi járás községei közül Dég, Igar, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Mezőszüas, Szabadhídvég községeket a --hoz osztották be. (129/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 37. sz.)