1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

(1075/1954. (IX. 14.) MT h. - MK HL 1954. 67. sz.) - 1966. szeptemer 30-ával Horvátkimle és Magyarkimle községeket „Kimle" néven egyesítették. (24/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) - 1968. december 31-ével Cikolasziget és Sérfenyősziget községeket „Dunasziget" néven egyesítették. (32/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 96. sz.) - 1970. július l-jével Mosonszentjános és Pusztasomorja községeket „Jánossomorja" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) - 1973. április 15-ével Lébény és Mosonszentmiklós községeket „Lébénymiklós" néven egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) - 1977. április l-jével Máriakáinok községet Mosonmagyaróvár város városkörnyéki községévé nyilvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH. sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) -1981. december 31 -ével Halászi községet Mosonmagyaróvár város városkörnyéki községévé nyilvánították. (1/1981. (IX 26.) MT TH. sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) - 1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Mosonmagyaróvár város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) NAGYATÁDI JÁRÁS Somogy vm. Nk.: Háromfa, Nagyatád, Tarany Kjg.: csökölyi, felsősegesdi, gigei, görgetegi, kutasi, lábodi, somogyszobi, szabási, vízvári - 1946. szeptember l-jével Csököny és Mike községeket nagyközséggé szervezték; egyidejűleg a csökölyi körjegyzőséget megszüntették. (157.373/1946. BM sz. r.-RK 1946. 15. sz.) - 1948. áprüis l-jével a gigei körjegyzőség községeit a ~ból a kaposvári járáshoz osztották be. (168.795/1947. m-l. BM sz. r.-RK 1949. 7. sz.) - 1950. június l-jével a vízvári körjegyzőség községeit a barcsi járáshoz osztották be; a ~ nagyközségei: Csököly, Háromfa (Bakháza kk.), Mike, Nagyatád (Ötvöskónyi kk.), Tarany; körjegyzőségek: felsősegesdi (Alsósegesd, Felsősegesd), görgetegi (Görgeteg, Kuntelep, Rinyaszentkirály), kutasi (Beleg, Kisbajom, Kutas), lábodi (Lábod, Rinyabesenyő, Rinyahosszúfalu), somogyszobi (Bolhás, Somogyszob), szabási (Nagykorpád, Szabás). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Alsósegesd és Felsősegesd községeket „Felsősegesd" néven; Lábod és Rinyahosszúfalu községeket „Lábod" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1951. július l-jével Felsősegesd község nevét „Segesd" névre változtatták. (5.237-3-13/4/1951. VD73. BM sz. r. - BK 1951. 3. sz.) -1969. április 1 - jével Csököly községet a ~-ból a kaposvári járáshoz osztották be. (8/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 17. sz.) - 1970. június 30-ával a megszűnt csurgói járás községeit Berzence, Csurgó, Csurgónagymarton, Gyékényes, maros, Iharosberény, Inke, Örtüos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogyudvarhely, Szenta, Zákány községeket a ~-hoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) - 1971. áprüis 25-ével Nagyatád községet várossá szervezték. (7/1971. NET sz. hat. - MK 1971.13. sz.) - 1977. áprüis l-jével Mike községet a ~-ból a kaposvári járáshoz osztották be. (1/1977. (H. 8.) MT TH. sz. rek. - MK 1977. 12. sz.) - 1981. december 31 -ével Görgeteg és Kuntelep községeket „Görgeteg" néven egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981.58. sz.) - 1984. január l-jével Ötvöskónyi községet Nagyatád várossal egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Nagyatád város és Csurgó városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) NAGYKÁLLÓI JÁRÁS Szabolcs vm. 1950. m. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. Nk.: Balkány, Bököny, Káüósemjén, Nagykáüó, Napkor, Szakoly, Újfehértó Kjg.: érpataki, kiskáUói - 1946. március l-jével Érpatak és Geszteréd községeket nagyközségekké szervezték, egyidejűleg az érpataki körjegyzőséget meszüntették. (190.016/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 23. sz.) - 1946. szeptember l-jével Biri községet nagyközséggé szervezték, Kiskáüó községet közigazgatásüag Nagykáüóhoz osztották be; egyidejűleg a kiskáUói körjegyzőséget megszüntették. (161.460/1946. BM sz. r.-RK 1946. 17. sz.) - 1950. június l-jével Napkor és Újfehértó községeket a nyíregyházi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Kiskáüó és Nagykáüó községeket „NagykáUó" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DL 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit a nyíregyházi és a nyírbátori járásokhoz osztották be. (22/1978. NET sz. hat. - 2/1978. (X. 6.) MT TH. sz. közi. - MK 1978.68. sz.) NAGYKANIZSAI JÁRÁS Zalavm. Nk.: Balatonmagyaród, Eszteregnye, Kiskomárom, Komárváros Kjg.: galamboki, garabonci, gelsei, hosszúvölgyi, korpavári, magyarszerdahelyi, murakeresztúri, nagybakónaki, nagyrécsei, sormási, szepetneki, zalasárszegi, zalaszentbalázsi - 1948. október 1 - jével a miháldi és a somogyszentmiklósi körjegyzőségek községeit a ~-hoz osztották be. (191.580/1948. BM sz. r.-RK 1948. 22. sz.) - 1950. március 16-ával a Somogy vármegyéből átcsatolt surdi körjegyzőség községeit a ~-hoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (ffl. 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.)