1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

- 1977. április l-jével Lenti és Lentiszombathely közsé­geket „Lenti" néven; Muraszemenye és Csörnyeföld köz­ségeket „Szemenyecsörnye" néven egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) - 1978. december 31-ével Lenti nagyközséget várossá szervezték. (19/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1978. december 31-ével Bárszentmihályfa, Lentikápol­na és Máhomfa községeket Lenti várossal egyesítették. (20/1978. NET sz. hat. - MK 1978. 68. sz.) - 1981. december 31 -ével Dömefölde és Páka községeket „Páka" néven egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) -1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Lenti város, valamint Letenye városi jogú nagyközség város­környéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) LETENYEI JÁRÁS Zalavm. Nk.: Becsehely, Letenye Kjg.: bánokszentgyörgyi, borsfai, lispeszentadorjáni, mu­raszemenyei, pusztamagyaródi, szécsiszigeti, tornyiszent­miklósi, tótszentmártoni, tótszerdahelyi - 1950. június l-jével a szécsiszigeti körjegyzőség közsé­geit a lenti járáshoz osztották be. Nagyközségei: Becsehely, Letenye (Zajk kk.); körjegyzőségek: bánok­szentgyörgyi (Bánokszentgyörgy, Bucsuta, Oltárc, Várföl­de), borsfai (Bázakerettye, Borsfa, Kistolmács, Valkonya), lispeszentadorjáni (Kiscsehi, Lasztonya, Lispeszentador­ján, Maróc), muraszemenyei (Csörnyeföld, Murarátka, Muraszemenye, Szentmargitfalva), pusztamagyaródi (Pusztamagyaród, Szentliszló), tornyiszentmiklósi (Dobri, Kerkaszentkirály, Kútfej, Lovászi, Tornyiszentmiklós), tótszentmártoni (Petrivente, Semjénháza, Tótszentmár­ton), tótszerdahelyi (Molnári, Tótszerdahely). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1963. december 31-ével Kútfej és Lovászi községeket „Lovászi" néven egyesítették. (28/1963. NET sz. hat. - MK 1963. 94. sz.) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a lenti és a nagykanizsai járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) LIGETALJAI JÁRÁS (Szh.: Nyíradony) Szabolcs vm. Nk.: Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírbéltek, Nyír­gelse, Nyírlugos, Nyírmártonfalva, Nyírmihálydi - 1946. január l-jével Nyírábrány és Nyírmártonfalva községeket a Hajdú vármegyei központi járáshoz osztották be. (4.330/1945. ME. sz. r. - MRT 1945. H. kötet, 548. o.) - 1950. március 16-ával a ~t megszüntették; községeit a Hajdú-Bihar megyei központi járáshoz és a nyírbátori já­ráshoz osztották be. (5.201/1 l/H-1/1950. (HL 12.) BM sz. r.-RK 1950. 9. sz.) MAGYARÓVÁRI JÁRÁS Győr-Moson-Pozsony vm. 1946.1. 1-jétŐl Győr-Moson vm. 1950. Hl. 16-ától Győr-Sopron m. Nk.: Bezenye, Halászi, Hegyeshalom, Lébény, Levél, Me­csér, Mosonszentjános, Mosonszentmiklós, Mosonszent­péter, Mosonszolnok, Pusztasomorja, Rajka Kjg.: darnózseli, dunaküiti, magyarkimlei, oroszvári, püs­ki, sérfenyőszigeti - 1947. október 15-ével az oroszvári körjegyzőség közsé­geit Csehszlovákiához csatolták. (Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság jzk-e - MOL-XDt­A-13-/14.dV 3. tétel) - 1948. január l-jével Várbalog községet nagyközséggé szervezték. (154.175/1947. HJ/2. BM sz. r.-RK 1947.24. sz.) - 1950. június l-jével - elnevezését mosonmagyaróvári járásra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) MAKÓI JÁRÁS Csongrádra. Nk.: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpa­lota, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagylak, Nagymajláth, Pitvaros, Püspökiele - 1950. március 16-ával a Csanád megyei központi járás elnevezését ~-ra változtatták. (5.201/1 l/H-1/1950. (III. 12.) BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) -1950. június 1 -jével a megszűnt torontáli járás egyes köz­ségeit a ~-hoz osztották be. Nagyközségei: Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Földeák (Óföl­deák kk.), Királyhegyes, Kiszombor, Kövegy, Magyarcsa­nád, Nagylak, Nagymajláth, Pitvaros, Püspökiele; kör­jegyzőségek: klárafalvi (Ferencszálás, Klárafalva). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. június 15-ével Püspökiele község nevét Maroslele névre változtatták. (5.237-1-5/8/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 15. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Apátfalva és Magyarcsanád községeket .Apátfalva" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (TX. 6.) BM sz. r.-RK 1950.22. sz.) - 1951. január l-jével Apátfalva község nevét „Csanád" névre változtatták. (0328/1951. BM sz. - MOL-XTX-A-2-z (20. d.) - 1952. január l-jével Nagymajláth község nevét „Na­gyér" névre változtatták. (11-4-3/1952. KT sz. hat. - KMBH, Szeged közlése) - 1954. november l-jével a Csanád néven történt község­egyesítést megszüntették, Apátfalva és Magyarcsanád községekben önálló községi tanácsot szerveztek. (1074/1954. (DL 14.) Mt.h. sz. - MK HL 1954.67. sz.) -1954. november 29-ével Rákos néven szervezett községet a - hoz osztották be. (540.760/1954. Mt.h. sz. - MK HL 1955. 28. sz.) - 1977. áprüis 1-jével Királyhegyes községet Makó város városkörnyéki községévé nyilvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit Makó város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (22/1978. NET sz. hat. - 3/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. ­MK 1978. 68. sz.) MARCALI JÁRÁS Somogy vm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom