1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

(5.203-5-2/16/1951-VH/3. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) - 1970. júnus 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a kecskeméti, a kiskunhalasi járásokhoz osztották be, ületve Kiskunfélegyháza város irányítása alá helyezték. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) KISKUNHALASI JÁRÁS Bács-Kiskun m. Nk.: Borota, Harkakötöny, Jánoshalma, Kelebia, Kisszál­lás, Rém, Tompa - 1950. júnus l-jével a kiskőrösi, a bácsalmási járások, valamint a megszűnt jánoshalmi járás egyes községeiből szervezték. (144/1950. (V. 20.) BM sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1952. január l-jével Bácsfehértó, Göböljárás, Zsanae­resztő és Kéleshalom néven szervezett községeket a ~-hoz osztották be. (5.203/1951-VH73. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) -1952. február 9-ével Zsanaeresztő község nevét „Zsana" névre változtatták. (112-2-4/2/1952. BM sz. r. - MOL- XTX-B-l-m (126. d.) 112. 2-4. sz.) - 1952. július l-jével Bácsfehértó község nevét „Kunfe­hér tó" névre változtatták. (111.2-6/5/1952. BM sz. r. - MOL- XIX-B-l-m (126. d.) 112-5/2/1952. sz.) - 1952. november l-jével Göböl járás község nevét „Ba­lotaszáüás" névre változtatták. (112.2-4/7/1952. BM sz. r. - BK. 1952. 59. sz.) - 1962. február 1 -jével Pirtó községet a kiskőrösi járásból a --hoz osztották be. (23/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 99. sz.) - 1962. áprüis l-jével a megszűnt bácsalmási járás köz­ségei közül Bácsszőllős, Csikéria, Kunbaja, Mélykút köz­ségeket a --hoz osztották be. (6/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 21. sz.) - 1970. június 30-ával a megszűnt kiskunfélegyházi járás községei közül Kiskunmajsa nagyközséget, Csólyospálos, Jászszentlászló, Kömpöc, Szánk községeket a --hoz osz­tották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) -1981. december 31 -ével Pirtó községet Kiskunhalas vá­ros városkörnyéki községévé nyüvánították. (1/1981. (TX. 26.) MT TH sz. rek. - MK 1981. 58. sz.) -1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Baja, Kiskunhalas város, valamint Bácsalmás és Kiskunmajsa városi jogú nagyközségek városkörnyéki községeivé nyü­vánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) KISVÁRDAI JÁRÁS Szabolcs vm. 1950. Hl. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. Nk.: Ajak, Dombrád, Gyulaháza, Kisvárda, Nyírkarász, Nyírtass, Pátroha, Rétközberencs Kjg.: dögei, fényeslitkei, papi, szabolcsbákai, tiszakanyári - 1946. szeptember l-jével Anarcs és Szabolcsbáka köz­ségeket nagyközséggé szervezték, a szabolcsbákai körjegy­zőséget megszüntették. (190.211/1946. BM sz. r.-RK 1946. 14. sz.) - 1947. szeptember l-jével Szabolcsveresmart községet nagyközséggé szervezték. (161.659/1947. m/2. BM sz. r.-RK 1947. 17. sz.) - 1950. január l-jével Döge községet nagyközséggé szer­vezték, egyidejűleg a dögei körjegyzőséget megszüntették. (5.203-33-19/1949.1/8. BM sz. r.-RK 1949. 26. sz.) -1950. június 1 -jével a tiszai járás egyes községeit a --hoz osztották be; a ~ nagyközségei: Ajak, Anarcs, Dombrád, Döge, Gyulaháza, Kisvárda, Mándok, Nyírkarász, Nyír­tass, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsve­resmart, Tornyospálca; körjegyzőségei: eperjeskei (Eper­jeske, Tiszamogyorós), fényeslitkei (Fényeslitke, Komoró), lövőpetri (Lövőpetri, Nyírlövő), mezőladányi (Benk, Mezőladány, Újkenéz), papi (Jéke, Pap), tiszaka­nyári (Kékese, Tiszakanyár), tiszaszentmártoni (Tisza­szentmárton, Zsurk), tuzséri (Tiszabezdéd, Tuzsér), záho­nyi (Győröcske, Záhony). (144/1940. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1956. február l-jével Berkesz és Gégény községeket a megszűnt kemecsei járásból a --hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) - 1970. áprüis l-jével Kisvárda községet járási jogú vá­rossá szervezték. (6/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 12. sz.) - 1970. június 30-ával a megszűnt baktalórántházi járás községei közül Laskod és Petneháza községeket a --hoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) - 1977. áprüis l-jével Kékese községet Kisvárda város városkörnyéki községévé nyüvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Kis­várda város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) KOMÁROMI JÁRÁS Komárom m. Nk.: Ács, Ászár, Bakonysárkány, Bana, Császár, Csép, Ete, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Szőny, Tárkány, Verteskethely Kjg.: ácsteszéri (Ácsteszér, Aka, Csatka), bakonyszombat­helyi (Bakonyszombathely, Hanta), bársonyosi (Bakony­bánk, Bársonyos, Kerékteleki), szendi (Szák, Szend) - 1950. június l-jével a megszűnt gesztesi járás községe­iből szervezték. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK HL 1950. 87. sz.) - 1958. november l-jével Almásfüzitő és Bábolna néven szervezett községeket a --hoz osztották be. (92/1958. NET sz. hat. - MOL-XIX-A-2-f (116. d.) 501/1959. sz.) - 1977. áprüis l-jével Szőny nagyközséget Komárom vá­rossal egyesítették. (4/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1984. január l-jével Szák és Szend községeket „Szák­szend" néven egyesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom