1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.
Adattár - Járások
Nk.: Endrőd, Gyoma - 1946. február l-jével Endrődszentlászló néven szervezett községet a --hoz osztották be. (101.328/1945. BM sz. r.-RK 1946. 2. sz.) - 1947. február l-jével Endrődszentlászló község nevét „Hunya" névre változtatták. (151.715/1947. m/2. BM sz. r.-RK 1947. 5. sz.) - 1949. december 31-ével Pusztaecseg néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (5.203-65-13/1949.1/8. BM sz. r.-RK 1950. 3. sz.) - 1950. február l-jével Dévaványa községet a tiszai felső járásból a --hoz osztották be. (5.201/4/H-1/1950. (L 29.) BM sz. r.-RK 1950. 4. sz.) - 1950. június 15-ével Pusztaecseg község nevét „Ecsegfalva" névre változtatták. (5.237-2-15/1/1950. U/5. BM sz. r.-RK 1950.15. sz.) - 1966. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a szeghalmi és a szarvasi járásokhoz osztották be. (13/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) GYÖMRŐI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Pest m. Nk.: Ecser, Gyömrő, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly, Uri - 195o. május l-jével Tápiósáp és Tápiósüly községeket "Sülysáp" néven egyesítették. (5.2o3-2-1677/1950. U/5. BM sz. r. - RK 1950.7. sz.) - 195o. június 1 - jével a ~-t megszűntették, községeit a monori járáshoz osztották be. (144/1950. /V.207 MT sz. r. - MK 1950. 87. sz.) GYÖNGYÖSI JÁRÁS Heves m. Nk: Abasár, Adács, Atkár, Domoszló, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Karácsond, Kisnána, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagyréde, Szűcsi, Vámosgyörk, Vécs, Visznek Kjg.: detki, visontai - 1950. június l-jén a - nagyközségei: Abasár (Pálosvörösmart kk.), Adács, Atkár, Domoszló, Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Karácsond, Kisnána, Ludas, Markaz, Mátraszentimre, Nagyfüged, Nagyréde, Szűcsi, Vámosgyörk, Vécs, Visznek; körjegyzőségek: detki (Detk, Hevesugra), visontai (Gyöngyöshalmaj, Visonta). (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. augusztus l-jével Abasár és Pálosvörösmart községeket „Abasár" néven egyesítették. (5.203-5-9/8/1950. U/5. BM sz. r.-RK 1950. 16. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Gyöngyöshalmaj és Hevesugra községeket „Halmajugra" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1969. szeptember 30-ával a megszűnt hatvani járás községei közül Apc, Csány, Ecséd, Hort, Lőrinci, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó községeket a ~-hoz osztották be. (28/1969. NET sz. hat. - MK 1969.68. sz.) -1974. december 31 -ével Gyöngyöshalász, Gyöngyösoroszi és Gyöngyössolymos községeket Gyöngyös város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (3/1974. (X. 3.) MT TH sz. rek. - MK 1974.71. sz.) - 1976. január l-jével Mátraszentimre községet a ~-ból Gyöngyös város városkörnyéki községévé nyüvánították. (1/1975. (XH. 17.) MT TH sz. rek. - MK 1975. 83. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszűntették, községeit Gyöngyös és Hatvan városok városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) GYÖNKI JÁRÁS Tolnám. Nk.: Felsőnána, Gyönk, Hőgyész, Kalaznó, Kisszékely, Kölesd (Kistormás kk.), Miszla, Nagyszékely, Pálfa, Simontornya, Szárazd, Tolnanémedi, Udvai, Varsád Kjg.: keszőhidegkúti (Belecska, Keszőhidegkút), szakadáti (Diósberény, Szakadat) - 1950. június l-jével a volt simontornyai járás elnevezését ~-ra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1962. február l-jével a ~-t megszüntették, községeit a bonyhádi, a paksi, a szekszárdi és a tamási járásokhoz osztották be. (22/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 99. sz.) GYŐRI JÁRÁS Győr-Sopron m. Nk.: Bőnyrétalap, Écs, Gönyü, Gyirmót, Győrság, Győrszentiván, Győrszentmárton, Kunsziget, Ménfőcsanak, Mezőőrs, Nyúl, Öttevény, Pér (Töltéstava kk.), Rábapatona (Baény kk.), Ravazd, Táp Kjg.: abdai (Abda, Börcs, Pinnyéd), ásványrárói (Ásványráró, Hédervár), bácsai (Alsóvámos, Bácsa, Győrszabadi), bezi (Bezi, Enese), dunaszegi (Dunaszeg, Dunaszentpál), győrzámolyi (Győrladamér, Győrújfalu, Győrzámoly), kisbajcsi (Kisbajcs, Nagybajcs, Vének), nagybaráti (Kisbarát, Nagybarát), pázmándfalusi (Nyalka, Pázmándfalu, Pázmándhegy), tápszentmiklósi (Győrasszonyfa, Tápszentmiklós) -1950. július 1 - jével a megszűnt tószigetcsüizközi és pannonhalmi járásokból szervezték. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Kispéc és Kajár községeket „Kajár" néven; Pázmándfalu és Pázmándhegy községeket „Pázmándfalu" néven; Alsóvámos és Győrszabadi községeket , Alsóvámos" néven egyesítették; továbbá Pinnyéd községet Győr városhoz csatolták. (5.203-7/1950. (EX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1951. július l-jével Alsóvámos község nevét „Vámosszabadi" névre változtatták. (5.237-2-7/7/1951. VH/3. BM sz. r. - BK. 1951. 3. sz.) - 1951-ben Kajár község nevét "Kajárpéc" névre változtatták. (MH - 1973. 75o. o.) - 1954.október l-jével a megszűnt téti járás községei közül Felpéc, Gyömöre, Győrszemere, Kajár, Koroncó, Sokorópátka, Tényő és Tét községeket a ~-hoz; a ~-ból Ásványráró, Hédervár községeket a mosonmagyaróvári járáshoz,