1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Települések

göly, Szakály, Tolnanémeti községeket ~ városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.) TANAKAJD kk., Vas vm., szombathelyi j., vasszécsényi kjg1984.1. l-jétől Szombathely v. 1991.1. l-jétől vasszécsényi kjg. - 1970. július l-jétől Vasszécsény KKT társközsége. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) TÁP nk., Győr-Moson és Pozsony vm., pannonhalmi j. 1946.1. l-jétől Győr-Moson vm. 1950. ffl. 16-ától Győr-Sopron m. 1950. VI. l-jétől győri j. 1984.1. l-jétől Győr mv. 1990. LX. 30-ától Győr-Moson-Sopron m. -1969. július 1 -jével ~ néven és székhellyel, Győrasszonyfa, Tápszentmiklós községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1969. NET sz. hat. - MK 1969. 41. sz.) - 1989. január l-jével Tápszentmiklós község kivált a közös tanácsból. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988.46. sz.) - 1990. január l-jével a közös tanácsot megszüntették, egyidejűleg ~-ben önáüó községi tanácsot szerveztek. (119/1989. (LX. 28.) NET sz. hat. - MK 1989.66. sz.) TÁPÉ nk., Csongrád vm., kiskundorozsmai j. 1950. VI. l-jétől szegedi j. - 1970. január l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1970. (TK 3.) MT TO sz. közi. - TK 1970. 3. sz.) - 1972. áprüis 15-ével ~-et Szeged várossal egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) TÁPIÓBICSKE nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1984.1. l-jétől Nagykáta vj.nk. TÁPIÓGYÖRGYE nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1984.1. l-jétől Nagykáta yj.nk. TÁPIÓHALESZ nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. - 1947. október 1-jvel Tápiószele községhez tartozó Halesz, Annustanya, Ceglédi-úti tanyák, Györgyei-úti tanyák, Káldy-tanya, részben az Újföld és a Vigner-föld lakotthelyeket ~ ideiglenes elnevezéssel önáüó községgé szervezték. (161.761/1947. ffl/2. BM sz. r.-RK 1947. 20. sz.) -1948. május 1 - jével ~ végleges nevét „Tápiószőüős" névben áüapították meg. (177.442/1948. ffl/2. BM sz. r.-RK 1948.10. sz.) TÁPIÓSÁG nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1984.1. l-jétől Nagykáta vj.nk. TÁPIÓSÁP nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., gyömrői j. 1950. II. l-jétől Pestm. 1950. VI. l-jétől monori j. -1950. május 1 -jével - és Tápiósüly községeket „Sülysáp" néven egyesítették. (5.203-2-1677/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 7. sz.) - 1954. november 1 - jével az egyesített ~ és Tápiósüly községeket önáüó tanácsú községekké szervezték. (1074/1954. (LX. 14.) MT h. sz. - MK HL 1954. 67. sz.) -1970. július 1 -jével - és Tápiósüly községeket „Sülysáp" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) TÁPIÓSÜLY nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., gyömrői j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1950. VI. l-jétől monori j. - 1950. május 1 -jével Tápiósáp és ~ községeket „Sülysáp" néven egyesítették. (5.203-2-1677/1950. H/5. BM sz. r.-RK 1950. 7. sz.) - 1954. november 1 -jével az egyesített Tápiósáp és ~ községeket önáüó tanácsú községekké szervezték. (1074/1954. (LX. 14.) MT h. sz. - MK HL 1954.67. sz.) - 1970. július l-jével Tápiósáp és - községeket „Sülysáp" néven egyesítették. (20/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) TÁPIÓSZECSŐ nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. 1950. II. l-jétől Pestm. 1984.1. l-jétől Nagykáta vj.nk. - 1970. szeptember l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közi. - TK 1971.27. sz.) TÁPIÓSZELE nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j1950. H. l-jétől Pestm. 1984.1. l-jétől Nagykáta vj.nk. - 1970. áprüis l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-5/1970. (TK 31.) MT TH sz. közi. - TK 1970. 31. sz.) TÁPIÓSZENTMÁRTON nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1984.1. l-jétől Nagykáta vj.nk. - 1970. szeptember l-jével nagyközségi tanáccsá nyüvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közi. - TK 1971. 27. sz.) TÁPIÓSZŐLLŐS (Tápiószőlős), nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., nagykátai j. 1950. H. l-jétől Pest m. 1984.1. l-jétől Cegléd v.