1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

porrogi (Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd), zákányi (Őrtilos, Zákány). (144/1950. (V. 20.)MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) - 1950. szeptember 6-ával Alsók és Csurgó községeket „Csurgó" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (IX. 6.) BM sz. r.-RK 1950. 22. sz.) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a nagyatádi járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) DABASI JÁRÁS Pest m. Nk.: Alsónémedi, Bugyi, Dabas, Gyál (Felsőpakony kk.), Gyón, Hernád, Inárcs, Kakucs, Ócsa, Örkény, Pusztavacs, Sári, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Újhartyán, Újlengyel - 1950. június l-jével az alsódabasi járás nevét ~-ra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1966. szeptember 30-ával Dabas, Gyón és Sári községeket „Dabas" néven egyesítették. (24/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 56. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszüntették, községeit Dabas városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) DADÁI ALSÓ JÁRÁS (Szh.: Tiszalök) Szabolcs vm. 1950. DL 16-ától Szabolcs-Szatmár m. Nk: Bűdszentmihály, Polgár (Görbeháza kk.), Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszalök Kjg.: csobaji, prügyi, tiszaladányi -1946. augusztus 1 - jével a korábban „Bűdszentihály" néven egyesített Bűdszentmiháry és Tiszabűd községeket ismét önálló nagyközséggé szervezték. (159.914/1946. DI-9. BM sz. r.-RK 1946. 15. sz.) -1947. január 1 -jével Szentmargita és Újtikos néven szervezett községeket a ~-hoz osztották be, egyidejűleg Újtikos székheüyel új körjegyzőséget szerveztek. (165.550/1946. IU/2. BM sz. r. - RK 1946.23. sz.) - 1947. február l-jével Szentmargita község nevét "Újszentmargita" névre változtatták. (169.455/1946. HI/2. BM sz.r. - RK 1947. 1. sz.) -1950. március 16-ával a csobaji, a prügyi és a tiszaladányi körjegyzőség községeit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szerencsi, valamint a tokaji járáshoz; továbbá Polgár (Görbeháza), Újszentmargita községeket, és az újtikosi körjegyzőség községeit a Hajdú-Bihar megyében újonnan szervezett polgári járáshoz osztották be. (5.201/1 l/n-1/1950. (TH. 12.) BM sz. r.-RK 1950. 9. sz.) -1950. június 1 -jével a ~ elnevezését tiszalöki járásra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) DADÁI FELSŐ JÁRÁS (Szh.: Gáva) Szabolcs m. 1950. Ül. 16-ától Szabolcs-Szatmár m. Nk.: Balsa, Buj, Gáva, Ibrány, Paszab, Rakamaz, Tímár, Tiszabercel, Tiszanagyfalu, Vencseüő, Viss Kjg.: kenézlői - 1950. március 16-ával a kenézlői körjegyzőséget és Viss nagyközséget Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sárospataki járáshoz osztották be. (5.201/1 l/n-1/1950. (HL 12.) BM sz. r.-RK 1950.9. sz.) -1950. június 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit a nyíregyházi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r.-MK 1950. 87. sz.) DEBRECENI JÁRÁS Hajdú-Bihar m. Nk.: Balmazújváros, Fülöp, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Józsa, Mikepércs, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Téglás, Vámospércs - 1950. június l-jével a központi járás elnevezését ~-ra változtatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) - 1952. január l-jével Ebes, Nagyhegyes és Hajdúvid néven szervezett községeket a ~-hoz osztották be. (5.203/1951-VD73. BM sz. r. - MK HL 1952. 21. sz.) -1956. február l-jével a megszűnt nagylétai járás községei közöl Álmosd, Bagamér és Újléta községeket a ~-hoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956.4. sz.) - 1966. január l-jével „Hortobágy" néven szervezett községet a ~-hoz osztották be. (23/1965. NET sz. hat. - MK 1965.61. sz.) - 1971. június 30-ával a megszűnt polgári járás községeit: Egyek, Görbeháza, Polgár, Tiszacsege, Tiszagyulaháza, Újszentmargita és Újtikos községeket a ~-hoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) 1970. július l-jével Hajdúvid községet a ~-ból Hajdúböszörmény város; Nagyhegyes községet Hajdúszoboszló város irányítása alá helyezték. (21/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1977.április l-jével Ebes községet Hajdúszoboszló város városkörnyéki községévé nyüvánították. (2/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31 -vei a megszűnt derecskéi járás községei közöl Hosszúpályi, Monostorpályi községeket, valamint Létavértes (Kókad), Sáránd (Hajdúbagos) közös tanácsú községeket a --hoz osztották be. (2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978. 68. sz.) - 1981. december 31 -ével Józsa községet Debrecen várossal egyesítették. (12/1981. NET sz. hat. - MK 1981.58. sz.) - 1984. január l-jével Hajdúhadház és Téglás községeket „Hadháztéglás" néven egyesítették. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) -1984. január 1 -jével a ~-t megszüntették, községeit Debrecen megyei város, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló városok, valamint Balmazújváros városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) DERECSKÉI JÁRÁS Bihar vm. 1950. ffl. 16-ától Hajdú-Bihar m. Nk.: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Konyár, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe, Vértes