1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Járások

Nk.: Ártánd, Bedő, Berekböszörmény, Biharkeresztes, Bojt, Kornádi, Körösszakái, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezősas, Nagykereki Kjg.: mezőpeterdi (Mezőpeterd, Told) - 1970. június 30-ával a ~-t megszüntették, községeit a berettyóújfalui járáshoz osztották be. (17/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 34. sz.) BÓDVASZILASI JÁRÁS Abaúj-Torna vm. 1946.1. l-jétől Abaúj vm. 1950. JJJ. 16-ától Borsod-Abaúj-Zemplén m. Kjg.: bódvaszüasi, hídvégardói, jósvafői, perkupái, szini, szőüősardói, tornaszentandrási - 1950. június l-jével a ~-t megszüntették, községeit az edelényi járáshoz osztották be. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK 1950. 87. sz.) BONYHÁDI JÁRÁS Tolna m. Nk.: Bátaapáti, Bonyhád, Izmény (Mucsfa kk.), Kakasd, Kéty (Murga kk.), Majos, Mórágy, Tevel, Váralja, Zomba Kjg.: aparhanti (Aparhant, Nagyvejke), cikói (Cikó, Mőcsény), kisdorogi (Bonyhádvarasd, Kisdorog, Tabód),kisvejkei (Kisvejke, Lengyel, Závod), mázai (Máza, Györe), nagymányoki (Kismányok, Nagymányok), szálkai (Grábóc, Szálka). - 1950. június l-jével a volt völgységi járás községeiből szervezték. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1959. szeptember 1 -jével Zsibrik községet a Baranya megyei pécsváradi járásból a ~-hoz osztották be; egyidejűleg Mőcsény és Zsibrik községeket „Mőcsény" néven egyesítették. (164/1959. NET sz. hat. - MK 1959.104. sz.) - 1962. február l-jével a megszűnt gyönki járás községei közül Felsőnána, Hőgyész, Kalaznó községeket a ~-hoz osztották be. (22/1961. NET sz. hat. - MK 1961. 99. sz.) - 1966. december 31-ével a ~-ból Szálka községet a szekszárdi járáshoz osztották be. (33/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 76. sz.) - 1973. áprüis 15-ével Bonyhád, Majos és Tabód községeket „Bonyhád" néven egyesítették. (17/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) - 1974. december 31-ével Máza községet a Baranya megyei sásdi járáshoz osztották be. (321974. NET sz. hat. - MK 1974.71. sz.) - 1974. december 31 -ével Mucsi községet a dombóvári járásból a ~-hoz osztották be. (2/1974. (X. 3.) MT TH az. rek. - MK 1974. 71. sz.) - 1977. áprüis l-jétől Bonyhád községet várossá szervezték. (671977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1977. áprüis l-jével Dúzs községet a --hoz osztották be. (1/1977. (H. 8.) MT TH sz. rek. - MK 1977.12. sz.) - 1978. december 31-ével a ~-t megszüntették, községeit a tamási és a szekszárdi járásokhoz osztották be, ületve Bonyhád város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (22/1978. NET sz. hat. - 2/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. 3/1978. (X. 6.) MT TH sz. közi. - MK 1978.68. sz.) BUDAI JÁRÁS (Szh.: Budapest) Pest m. Nk.: Bia, Budakeszi, Budaörs, Diósd, Érd, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Püisborosjenő, Püiscsaba (Püisliget kk.), Pilisszentiván, Püisvörösvár, Solymár, Sóskút (Pusztazámor kk.), Százhalombatta, Tárnok, Tinnye, Torbágy, Tök, Törökbálint, Üröm, Zsámbék Kjg.: budajenői (Budajenő, Telki) - 1950. június l-jével a megszűnt budakörnyéki járásból, valamint a szentendrei járás egyes községeiből szervezték. (144/1950. (V.20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1950. szeptember 6-ával Bia és Torbágy községeket "Biatorbágy" néven, Püiscsaba és Püisliget községeket Tiliscsaba" néven egyesítették. (5.203-7/1950. (DC.6.) BM sz. r. - RK 1950. 22. sz.) - 1958. február 15-ével Biatorbágy néven egyesített községet "Bia" és "Torbágy" néven önálló községekké szervezték. (4/1957. NET sz. hat. - MOL-XEK-A-2-f/98.d7 412/1958. sz.) - 1966. március 31-ével Bia és Torbágy községeket "Biatorbágy" néven egyesítették. (2/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 5. sz.) -1970. áprüis l-jével Százhalombatta nagyközséget járási jogú várossá szervezték. (6/1970. NET sz. hat. - MK 1970.12. sz.) - 1978. december 31 -ével Érd nagyközséget várossá szervezték. (19/1978. NET sz. hat. - MK 1978.68. sz.) - 1984. január l-jével a ~-t megszűntették, községeit Érd város és Budaörs városi jogú nagyközség városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 61. sz.) BUDAKÖRNYÉKI JÁRÁS (Szh.: Budapest) Pest-PüisSolt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Pest m. nk.: Albertfalva, Bia, Budakeszi, Budaörs, Budatétény, Nagykovácsi, Nagytétény, Páty, Perbál, Pesthidegkút, Pilisszentiván, Püisörösvár, Solymár, Tinnye, Torbágy, Tök, Törökbálint, Üröm, Zsámbék kjg.: budajenői -1946. január 1 - jével Diósd, Sóskút és Tárnok községeket a Fejér megyei váli járásból; Érd, Százhalombatta községeket az adonyi járásból a ~-hoz osztották be. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 28. sz.) - 1948. december 21-ével Pusztazámor községet a ~-hoz, Sóskút nagyközséghez osztották be. (13.150/1948. MT sz. r. - MK RT 1948. 283. sz.) -1948. december 31 -ével Püiscsaba nagyközséget, a hozzá beosztott Klotüdliget kisközséggel a szentendrei járásból a --hoz; Üröm nagyközséget a ~-ból a szentendrei járáshoz osztották be. (168.570/1947. ffl. 1-2. BM sz. r.-RK 1948. 22. sz.) - 1949. február l-jével Klotüdliget község nevét „Püisliget" névre változtatták.