1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Települések

(2/1977. (TK 17.) MT TH sz. közi. - TK 1977. 17. sz.) -1977. áprüis 1 -jétől a közös tanácsot Vácrátót községgel egészítették ki. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) ŐRCSÜTÖRTÖK kk., Győr-Moson vm., magyaróvári j., (Beosztva: Mosonszentjános nk-hez) - 1946. január l-jével a Mosonszentjános nagyközséghez tartozó Jesse-ma jor lakotthelyet ~ ideiglenes elnevezéssel önáüó községgé szervezték. (100.271/1945. BM sz. r.-RK 1946. 1. sz.) -1947. január 1 -jével ~ végleges nevét „Várbalog" névben áüapították meg. (168.958/1946. BT/2. BM sz. r.-RK 1947. 3. sz.) ÖREGCSERTŐ nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., kalocsai j1950. H. l-jétől Bács-Kiskun m. 1984.1. l-jétől Kalocsa v. ÖREGLAK kk., Somogy vm., lengyeltóti j., buzsáki kjg. 1950. VI. l-jétől fonyódi j. 1974. XH. 31-étől marcali j. 1984.1. l-jétőlBoglárleüe vj.nk. - 1946. március l-jével nagyközséggé szervezték. (190.043/1946. BM sz. r.-RK 1946.6. sz.) - 1977. áprüis l-jétől Lengyeltóti NKKT társközsége. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1989. január l-jével ~ kivált a közös tanácsból, egyidejűleg --ben önáüó községi tanácsot szerveztek. (112/1988. (X. 6.) NET sz. hat. - MK 1988. 46. sz.) ŐRHALOM kk., Nógrád vm., balassagyarmati j., hugyagi kjg1946.1. l-jétől Nógrád-Hont vm. 1950. H. l-jétől Nógrád m. 1984.1. l-jétől Balassagyarmat v. 1991.1. 1-étől őrhalmi kjg. - 1970. július l-jével ~ néven és székheüyel, Hugyag községgel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1977. áprüis 1 -jétől a közös tanácsot Csitár és Biny községekkel egészítették ki. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977. 12. sz.) ŐRLMAGYARÓSD kk., Vas vm., körmend-németújvári j., őrimagyarósdi kjg. 1950. VI. l-jétől körmendi j. 1984.1. l-jétől Körmend v. - 1970. július l-jével ~ néven és székheüyel, Szőce községgel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970. 41. sz.) - 1981. december 31-étől Hegyhátszent jakab KKT társközsége, a ~ székhelyű közös tanácsot egyidejűleg megszüntették. (13/1981. NET sz. hat. - MK 1981. 58. sz.) ŐRISZENTPÉTER kk., Vas vm., szentgotthárdi j., őriszentpéteri kjg. 1969. VH. l-jétől körmendi j. 1984.1. l-jétől Körmend v. 1991.1. l-jétől őriszentpéteri kjg. - 1962. december 31-ével ~ néven és székheüyel, Szalafő községgel községi közös tanácsot szerveztek. (26/1962. NET sz. hat. - MK 1962. 92. sz.) - 1970. július l-jétől a közös tanácsot Ispánk, Kondorfa, Nagyrákos és Szatta községekkel egészítették ki. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) - 1970. július l-jével nagyközségi közös tanáccsá nyüvánították. (60-5/1970. (TK 31.) MT TH sz. közi. - TK 1970. 31. sz.) ÖRKÉNY nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., alsódabasi j. 1950. H. l-jétől Pestm. 1950. VI. l-jétől dabasi j. 1984.1. l-jétől Dabas vj.nk. -1970. július 1 -jével ~ néven és székheüyel, Hernád, Pusztavacs, Táborfalva községekkel községi közös tanácsot szerveztek. (19/1970. NET sz. hat. - MK 1970.41. sz.) - 1970. szeptember l-jével nagyközségi közös tanáccsá nyüvánították. (60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közi. - TK 1971. 27. sz.) - 1984. január l-jével Hernád község kivált a közös tanácsból. (18/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) ÖRMÉNYES nk., Szolnok m., törökszentmiklósi j. 1974. XH. 31-étől szolnoki j. 1984.1. l-jétől Törökszentmiklós v. - 1950. június 3-ával Fegyvernek községhez tartozó ~ és környéke lakotthelyeket ~ elnevezéssel önálló nagyközséggé szervezték. (5.203-5-15/671950. H/5. - RK 1950. 19. sz.) - 1977. áprüis l-jével ~ néven és székheüyel, Kuncsorba községgel községi közös tanácsot szerveztek. (5/1977. NET sz. hat. - MK 1977.12. sz.) - 1990. január l-jével a közös tanácsot megszüntették, egyidejűleg ~-ben önáüó községi tanácsot szerveztek. (119/1989. (DL 28.) NET sz. hat. - MK 1989. 66. sz.) ÖRMÉNYKÚT kzs., Békés vm., szarvasi j. 1984.1. l-jétől Szarvas v. - 1952. január 1 - jével Szarvas községhez tartozó Bodvosdűlő egy része, Borosdűlő, Botosdűlő, Brachmadűlő, Ctfradűlő, Décsipuszta, Folytándűlő, Galóhalmi dűlő egy része, Gerhátdűlő, Jamrikdűlő, Kiszelydűlő, Juhosdűlő, Kardosdűlő, Kaukáldűlő, Kissdűlő, Körtésdűlő egy része, Kujándűlő, Kútidűlő, Maczonkadűlő, Malmosdűlő egy része, Medvegydűlő, Oskoladűlő, Petyvandűlő, Roszikdűlő, Ruzicskadűlő, Sárkánydűlő, Soványdűlő, Szebegyinszkidűlő, Szloszjárdűlő, Tóniszáüás és Zvaradűlő lakotthelyeket ~ néven önáüó községgé szervezték. (111-3-7/1953. BM sz. r. - MK HL 1953.49. sz.) - 1977. áprüis l-jétől Kardos KKT társközsége.