1. A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között. Adattár. Összeáll., bevez. Petrikné Vámos Ida. Bp. 1996. MOL 467 p.

Adattár - Főváros / Megyék

BARS ÉS HONT VÁRMEGYE -1946. január 1 - jével ~ közigazgatásilag Magyarországon maradt területét Nógrád vármegyével, Nógrád-Hont vár­megye elnevezéssel egyesítették. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946.28. sz.) BÉKÉS (VÁR)MEGYE Szh.: Gyula 1950. III. 16-ától Békéscsaba j.: békési, gyomai, gyulai, orosházi, szarvasi, szeghalmi mv.: Békéscsaba, Gyula - 1946. január 1 - jével Orosháza nagyközséget megyei vá­rossá szervezték. (115.435/1945. BM sz. r. - MK HL 1945. 167. sz.) - 1947. május 5-ével Békéscsaba megyei várost törvény­hatósági jogú várossá szervezték. (1946. évi Xm. tc. - RK 1947.11. sz.) - 1950. március 16-ával a battonyai és a mezőkovácsházi járásokat Csanád vármegyéből, a cséf f a-nagyszalontai já­rást Bihar vármegyéből ~-hez csatolták. (5.201/1 l/n-1/1950. (Ül. 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.) - 1950. június l-jével a battonyai járást megszüntették, községeit a mezőkovácsházi járáshoz osztották be, a cséf­fa-nagyszalontai járás elnevezését sarkadi járásra változ­tatták. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1966. június 30-ával a gyomai és a sarkadi járásokat meg­szüntették, községeiket a szeghalmi és szarvasi, valamint a gyulai és szeghalmi járásokhoz osztották be. (13/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) -1966. június 30-ával Szarvas községet járási jogú várossá szervezték. (17/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 36. sz.) - 1973. január 1 - jével Békés községet várossá szervezték. (16/1972. NET sz. hat. - MK 1972. 96. sz.) - 1984. január l-jével Szeghalom községet várossá szer­vezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.) - 1986. január l-jével Mezőkovácsháza nagyközséget vá­rossá nyüvánították. (37/1985. NET sz. hat. - TK 1985. 21. sz.) - 1989. március l-jével Battonya, Gyomaendrőd, Mező­berény, Mezőhegyes és Sarkad nagyközségeket várossá nyüvánították. (1671989. (H. 5.) HET. sz. hat. - MK 1989. 8. sz.) - 1990. december l-jével Békéscsaba várost megyei jogú várossá nyüvánították. (82/1990. (XH. 7.) OGY sz. h. - MK 1990.123. sz.) BEREG VÁRMEGYE - 1946. január l-jével ~, Szatmár és Ugocsa vármegyék közigazgatásüag Magyarországon maradt területeit Szat­már-Bereg vármegye elnevezéssel egyesítették. (151.300/1946. BM sz. r. - MK HL 1946. 28. sz.) BIHAR VÁRMEGYE Szh.: Berettyóújfalu j.: berettyóújfalusi, biharkeresztesi, cséffa-nagyszalontai, derecskéi, nagylétai,* sárréti - 1950. március 16-ával ~ és Hajdú vármegyéket Hajdú­Bihar megye elnevezéssel egyesítették. (5.201/1 l/n-1/1950. (HL 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.) *(A nagylétai járást az 1945. évi megyei és járási határ­rendezés során hozták létre.) BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE szh.: Miskolc j.: abaújszántói, bódvaszüasi, edelényi, encsi, gönci, me­zőcsáti, mezőkeresztesi, mezőkövesdi, miskolci, putnoki, sajószentpéteri, sárospataki, sátoraljaújhelyi, szerencsi, szikszói, tokaji mv.: Sátoraljaújhely, Ózd thj.v.: Miskolc - 1950. március 16-ával Abaúj, Borsod-Gömör és Zemp­lén vármegyéket - néven egyesítették. (5.201/1 l/n-1/1950. (ÜL 12.) BM sz. r. - RK 1950.9. sz.) - 1950. június l-jével a bódvaszüasi, a gönci, a mezőke­resztesi és a sajószentpéteri járásokat megszüntették, egy­idejűleg Ricse székheüyel új járást szerveztek. (144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1952. február 1 - jével a tokaji járást megszüntették, köz­ségeit a sárospataki és a szerencsi járásokhoz osztották be. (1/1952. (L 5.) BM sz. r. - BK 1952.1. sz.) -1954. február 1 -jével Kazincbarcika községet járási jogú várossá szervezték. (100671954. (I. 28.) MTt. sz. - MK HL 1954.6. sz.) - 1956.február l-jével a ricsei járást és a sárospataki járást megszüntették, a ricsei járás községeit a sátoraljaújhelyi; a sárospataki járás községeit pedig a sátoraljaújhelyi és szerencsi járásokhoz osztották be. (2/1956. NET sz. hat. - MK HL 1956. 4. sz.) -1961. december 31 -ével a putnoki járást megszüntették, községeit az ózdi és az edelényi járásokhoz osztották be. (18/1961. NET sz. hat. - MK 1961.92. sz.) - 1962. július l-jével az abaújszántói és a szikszói járá­sokat megszüntették, községeit az encsi, a miskolci és az edelényi járásokhoz osztották be. (9/1962. NET sz. hat. - MK 1962.42. sz.) - 1966. március 31-ével Tiszaszederkény községet járási jogú várossá szervezték. (9/1966. NET sz. hat. - MK 1966. 19. sz.) -1968. augusztus 20-ával Sárospatak községet járási jogú várossá szervezték. (20/1968. NET sz. hat. - MK 1968. 53. sz.) - 1970. áprüis 22-ével Tiszaszederkény város nevét „Le­ninváros" névre változtatták. (11/1970. NET sz. hat. - MK 1970.19. sz.) -1973. január 1 -jével Mezőkövesd községet várossá szer­vezték. (1671972. NET sz. hat. - MK 1972.96. sz.) - 1981. december 31 -étől a mezőcsáti járás elnevezést le­ninvárosi járásra változtatták. (11/1981. NET sz. hat. - MK 1981.58. sz.) -1984. január 1-jévelEncsésSzerencsközségeketvárossá szervezték. (19/1983. NET sz. hat. - MK 1983. 55. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom