15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

A felsoroltak zömmel abban az időben kezdték pályájukat, amikor Magyarországon még nem volt mérnökképzés, tehát képesítésüket - bizonyára a matematika részeként - külföldön szerezték. Mint a nevekből látszik, nagyobb részük magyar származású volt, vagy munkaalkalmat keresve végleg Magyarországra költözött. Mint említettük, Mikoviny Sámuel a jénai egyetemen tanult, Mak Domokos Itáliában /f/ és minden valószínűség szerint olasz egyetemen szerezte műszaki képesítését a már említett Kovács János is, akinek személyével elsőként foglalkozunk. Győrben született, ne mesi családból, születés éne k i dő.po n t ja a z o nb a n nem ismert. T udós létére szivesebben nevezte magát latinul "Fabricius"-nak mint "Kovács" családnevén. Az irodalomban úgy tartják számon, mint Mikoviny követőjét, azonban ő korábban kezdett dolgozni, mint Mikoviny, így - mint jeleztük - kortársnak tekinthető. Első munkája, Marioni olasz mérnök 1715-ös határtérképének másolata, 1728-ban készült. Éveket töltött a Batthyány-család szolgálatában, és 1746tól - az említett módon - foglalkoztatta a kamara is. Térképeket rajzolt a; győri gubernátor területeiről, egyes Pozsony megyei hely ségekről,

407 majd 1763-1764-ben a kamara bácsi mérnöke lett.

417 Az 1730-as évektől az esztergomi érsek szolgálatában állt, és a birtokhoz tartozó helységek nagyobb részéről térképet készíts 11, sőt " Az_ esz te r go m 1 _ ér s ek e t _ i 11 e tő _ j ó sz ág oknak _ g e o g ra ph 1 c a tgpogr a phica _desri ptioja_1736-1739

±

" című mu nk á j á b a n a b i rt okho z tartozó valamennyi faluról és pusztáról részletes adatokat gyűjtött össze. Az ismertetést az első magyar nyelvű leíró statisztikaként tartják számon, azonban lényegesen több annál. ; Bemutatja a települések gazdasági viszonyait, a gazdálkodást elősegítő és hátráltató tényezőket, az egyes dűlők, határrészek hevének eredetét, az elmúlt Időszak nevezetes eseményeit /árvizeket, hadi eseményéket, határvitákat stb./. Beszámol árró1, hogy például Muzslát, Búcsot, Lándorpusztát gyakran elönti a Duna, de az uradalom egyéb részein a Vág, Zsitva, Nyitra szokott problémákat okozni. Az ártérben élő lakosság ugyanakkor ki is használja az elöntéseket: Kétyen, Martoson a folyók mellett halastavak van-