15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire
egy példány a törvényszéken, a másik a volt földesúrhoz került. Az előzetes állapotot ábrázoló rajzokat hitelesítőként aláírhatta a megyei mérnök is, 51 / azonban a faluhatár felosztását rögzítő, új térképek hitelesítése a törvényszék által kiküldött mérnö52/ kök joga,volt. Bár a megyei mérnökök kétségtelenül jobban ismerték a falvak határát és az ábrázolt területeket, azonban az ilyen intézkedésben a levert szabadságharc után berendezkedő hatalom bizalmatlansága is közrejátszott, főként az 1850-es években. Az úrbéri perek az egyházi birtokokon általában az 1850-es évek második felében, 1860-as évek elején folytak. Ha volt szőlő a településen, akkor rendszerint a dézsmaváltságot is elrendezték. A maradvány- és irtásföldek ügye az ország több községében a parasztság ellenállását váltotta ki, és az egyházi birtokok sem voltak ez alól kivételek. 1859-1860-ban az esztergomi prímási uradalomban Gután, az 1860-as években a piaristákhoz tartozó Taszá ron voltak mozgalmak, és problémákat okozott a végrehajtás a bencés főapátság birtokain is /pl. Csanakon, Bakonytamásiban, Nagy53/ barátiban stb./ Kevesebb nehézség adódott olyan településeken, ahol széles volt a határ, viszonylag sok a maradványföld, a közös legelő és a jobbágyok eddig az erdők javaiból alig részesültek. A jobbágyfelszabadításkor készített térképek pontossága és színvonala hasonlított a korábbiakhoz. Egy sor rajz eleve úgy készült, hogy az eljáró mérnökök a század elejéről származó térképeket tekintették mintának, legfeljebb azokat továbbiéjlesztet54/ . .•• "• ték. Kevés változást kellett átvezetni, ha a térképek nem községre, hanem egy-egy olyan pusztára vonatkoztak, mely korábban földesúri terület volt. Ilyen pusztákból a volt jobbágyok legfeljebb legelőilletéket kaptak, a többi rész viszont az újtipusú majorságok gazdasági alapja lett. 55 / Az egyházi gyűjtemények közül a jobbágyfelszabadításra, úrbéri perekre vonatkozó teljes térképanyagot megtaláljuk a Pécsi Káptalani Levéltárban, az Esztergomi Prímási Levéltárban, és a Kalocsai Érseki Levéltár gazdasági gyűjteményében. Gazdag anyagot
