15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
3. A térképírás fejlődése, különös tekintettel az egyházi levéltárak gyűjteményeire
A kamara, mint földesúr elöl járt az úrbérrendezés végrehajtásában. Kray Pál, Liptay Károly, Karpe Mihály és a többi mérnökök már az 1760-as években térképeket készítettek egyes településekről, Kneidinger András pedig 1768-ban az előzetes összeíráshoz 130 Lapból álló atlaszt állított össze a rendezés előtti álla,/ lapotokról. Viszonylag korán, az 1770-es évek első felében vég rehajtották az úrbérrendezést az egyházi birtokokon is. A megyei mérnökök az országban dolgozó "hites geometrá"-k20/ tói, mint "működő" mérnököktől sok segítséget kaptak. Az elkészült térképek sokesetben a falvak határának első hiteles ábrázolásai. Nem korszakalkotó művek, de rendkívül pontos rajzok, az egyes települések gazdálkodásának, birtokviszonyainak hű tükörképei. A pontosságra a megyei bizottság, az eljáró biztosok, a földesurak és a községek képviselői egyaránt ügyeltek. \ A térképek készítésének korszaka nem zárult le a 18. század folyamán. A rendelkezések előírták, hogy az úrbéri területeket időnként felül kell vizsgálni, a csere, öröklés stb. miatt bekövetkezett változások átvezetésével. Különösen fontos volt az új felmérés birtokos vagy bérlő váltás, illetőleg az egyházi birtokokon új püspök vagy érsek hivatalba lépése idején. 1836-ban a törvényhozás újra foglalkozott az úrbéri állapotokkal, lehetővé té ve a közös legelők elkülönítését, és ezzel az uradalmi és úrbéres területek teljes elválasztását. Az újabb munkálatok azonban lassan indultak meg, és a tagosítást véglegesen csak az 1853 évi úrbéri pátens rendezte. Ennek végrehajtása azonban már a következő korszak történetéhez tartozik. Az 1780-as években került sor Magyarország első kataszteri felmérésére, melynek az egyházi levéltárakban igen sok nyomával találkozunk. A munkálatok előzménye volt, hogy az osztrák birodalom több tartományában végeztek hasonló felméréseket: 1718-ban ké szült a lombardiai, 1756-ban az osztrák földadó-kataszter. II. Jó zsef már trónörökös korában, 1761-ben elhatározta magyarországi