15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
2. Az ábrázolt területek
rendek egy része az országhatáron kívülre került, de csökkentek a birtokok a határokkal megosztott egyházmegyék területén is. 1920-ban már csak 916 ezer kh egyházi birtok volt Magyarországon. Mivel történetírásunk még nem dolgozta fel részletesen a kérdést, általában azt olvashatjuk, hogy e területek elvesztek az egyház számára. Mint a későbbiek során az esztergomi térképanyag bemutatásakor látni fogjuk, a kérdés nem ilyen egyszerű. Az egyházigazgatási beosztás egyelőre nem változott meg a trianoni határokkal, és az érseki birtokot is az eredeti tulajdonos nevén tartották nyilván. Az természetesen más kérdés, hogy a jövedelemből kevés jutott az érsek kezéhez, mivel azt a határon túli, fokozatosan szlovákká vált egyház javára fordították. Az összehasonlításnál helyesebb, ha úgy fogalmazunk, mennyi maradt a birtokokból a mai országterületen. 1925-ben az ország 100 holdon felüli birtokai összesen 8 038 091 kh-t tettek ki, melyből 889 867 kh /ll,07 %/ egyházi kezelésben lévő terület volt. A 30 évvel korábbihoz képest az egyházi birtok magyarországi része 37,82 %-ra esett vissza, de a számok azt is mutatják, hogy e birtokok súlya az össz-területhez ké- • pest több mint duplájára nőtt'.' /4,82 %-ról 11,07 %-rá/. E statisztikák a katolikus egyházi birtokot 844 068 kh-ra teszik, tehát itt kb. 50 % volt az új határok miatt a csökkenés. A többi egyházak esetében olyan nagy a torzítás a csak 100 holdnál nagyobb birtokok nyilvántartása miatt, hogy a korábbi állapotokkal az adatokat nem lehet összehasonlítani. A görög katolikusoknál 4230, a reformátusoknál 33 066, az evangélikusoknál 7039, a görög keletieknél 957, az izraelitáknál 507 kh-t tett ki 1925ben a 100 holdnál nagyobb birtokok területe. 1 A 100 holdon felüli érseki, püspöki birtokok nagyság szerinti sorrendje Magyarország új határai között 1925-ben így alakult: - :
