15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

volt a megyei, 56,31 % az egyházi átlag, míg Bács-Bodrogban 4,92 %-ot tett ki az erdőbirtok megyei átlagban, és 41,65 % volt az erdők aránya az egyházi birtokokon. Esztergom megyében az erdők 25,54 %-a, Hevesben 24,83 %-a, Biharban 24,69 %-a volt a katoli7/ kus egyház kezelésében. 1895-ben a Földművelésügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal országos mezőgazdasági statisztikát készített, melyből az egyházi birtokok adatai is nyomonkisérhetők. Egész Magyarország területe ekkor 48 834 673 kh / 28 324 110 ha/ volt, melynek 4,82 %-án egyházi birtokok helyezkedtek el. A felekezetek közti megoszlást a statisztikusok a következőkben állapították meg: 4. sz.táblázat Felekezet neve birtok nagysága /kh/ % Római katolikus 1 696 769 72,12 Görög katolikus 279 336 11,87 Görög keleti 123 745 5,26 Református 165 062 7,02 Evangélikus 71 623 3,03 Unitárius 15 193 0,65 Izraelita 1 099 0,05 Összesen 2 260 273 100 % A római katolikus birtokok - melyek terjedelme az összes többinek több, mint kétszerese volt - ezúttal is öt részre oszlottak javadalmasok szerint: - érseki, püspöki - káptalani, papneveidei - szerzetesi, apátsági, prépostsági - templomi, lelkészi - iskolai, tanítói, kántori Összesen 709 193 kh 476 999 " 272 160 " 197 420 " 40 997 " 696 769 kh 41,79 28,12 16,03 11,64 2,42 100 %