15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

2. Az ábrázolt területek

Váci Püspökség 27 582 Pécsi Püspökség 26 550 Győri Püspökség 18 874 Csanádi Püspökség 12 294 Székesfehérvári Püspökség 7 656 Szombathelyi Püspökség 7 417 394 392 526 155 916 947 26,81 20,31 29,28 74 ,47 38,09 26*25 3/ Az összes érseki és püspöki birtok terjedelme 716 405 kh 157 négyszögöl volt, amiből 179 643 kh 373 négyszögölt, 25 %-ot tettek ki a szántók, 363 147 kh 1066 négyszögölt, 50,69 %-ot az erdők. Ugyan4/ akkor a szántók aránya országosan 40 %, az erdőké 25 % körül volt. A káptalanok és papnevelő intézetek összesen 495 313 kh 584 négyszögöl területet birtak, melyből 160 684 kh 231 négyszögöl volt szántó /32,44 %/, 148 683 kh 1033 négyszögölt pedig az erdők tettek ki /30,02 A témánk szempontjából fontos káptalani birtokok főbb mutatói így alakultak: 3. sz. táblázat javadalmas neve birtoknagyság /kh/ ebből szántó /kh/ Egri Főkáptalan 116 138 37 561 32,34 Esztergomi Főkáptalan 80 910 21 846 27,00 Veszprémi Káptalan 54 633 11 012 20,16 Pécsi Káptalan 26 680 7 787 29,19 Kalocsai Főkáptalan 24 025 5 319 22,14 Csanádi Káptalan 19 203 3 196 16,64 Győri Káptalan 14 698 5 320 36,20 Szombathelyi Káptalan 12 563 3 395 27,02 Székesfehérvári Káptalan 11 841 4 962 41,91 Pesti Papnevelde 9 322 3 346 35,89 Váci Káptalan 4 112 1 704 41,44 Soproni Káptalan 456 245 53,73