15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
7. Kutatási szempontok és forrásérték
A településszerkezet alakításában szerepet kaptak a várak, régi épületek. A püspöki városok - Veszprém, Eger, Győr, Pécs esetében ezek a centrumban voltak. A védelmi jelleg megszűnésével folyamatosan új városközpontokká fejlődtek, ahová a székesegyházakat, püspökségeket, kanonokházakat stb. is építették. 11 ' Egy sor török korban fontos vár a települések határába került és az idők folyamán rommá vált. A nógrádi , vázsonyi , sümegi, drégelyi, tapolcai stb. nagyobb várak mellett egy sor erődítmény romja is megtalálható a térképeken, elsősorban a Dunántúlon, a volt hódoltsági terület és a királyi Magyarország találkozásánál /pl. Szentmárton, Bársonyos, Nagypécsely, Balatonmagyaród, Csapberki, Pákozd stb./. 12/ A templomok az egyes, települések központjában épültek fel. Köztük a helységek plébániatemplomai voltak a legfontosabbak, a szerzetesek és a nem katolikusok épületei a külső részekben kaptak helyet. A kápolnákat, pusztai templomokat a majorokba, utak mellé építették. 13 / Az uradalmi központok, majorok mindig a falvak, mezővárosok szélén voltak, ahonnan a földeket jól meg tudták közelíteni. Ezekben az épületekben 1848 előtt csak minimális számú konvenciós cseléd, valamint juhász, kanász, pásztor élt, hiszen a szántókat robotban művelték. A településektől távolabb csak az állatok szálláshelyei /juhaklok, ökörállások stb./ voltak. A külső és belső majorok kiépítése - ami a térképeken jól nyomonkisérhető - csak a 19. század közepén kezdődött meg. 14 / Voltak erdőőrházak, vadászházak és más gazdasági épületek az erdőkben is, sőt a két világháború közti időszakban már pihenésre szolgáló épületekkel, nyaralókkal is találkozunk. 15 / A gazdasági épületek mellett fontos volt az ún. kisebb királyi haszonvételeket adó létesítmények ábrázolása. A vendégfogadók, téglavetők, kocsmák, mészárszékek, malmok helyének megjelölésére a térképek készítői nagy gondot fordítottak. Az utak, postautak, vasutak ábrázolásaiból nemcsak az infrastruktúra fejlődé-
