15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

6. A térképek jellemzői

rajzi térképeket /pl. Hrussovszky Imre, Jaczyg György/, és szinesek voltak a szerzetesek szépen kidolgozott mappái is /pl. Házael Hugóé, Szabadhegyi Mihályé/. A II. József-kori kataszter lapjai rendszerint fekete-fehér tollrajzok voltak, ha alkalmaztak szinezést, ezt legfeljebb a határok kiemelésére, az esetleges javítások hangsúlyozása érdekében tették. A kiszínezett kataszteri lapokból mezőgazdasági térképek lettek, ahol már a színeket bizonyos következetességgel alkalmazták /pl. az erdők sötétzöldek, a szántók világosbarnák, a legelők világoszöldek, a belsőségek rózsaszínűek stb./. A művelési ágak mellett a majorságok eltérő színezésére fordítottak gondot az úrbéri térképeken is, ahol a 18. század végétől hasonló, egységes megoldásokkal találkozunk. A kamarai mérnökök felmérései színezés szempontjából a legkülönbözőbbek voltak. Az erdőket gyakran fekete-fehér térképeken ábrázolták, máskor a helyi gyakorlattól eltérő színeket alkalmaztak, és ilyenkor színmagyarázattal biztosították a közérthetőséget. Bár az erdőtérképek színezésének módját az üzemtervek készítéséhez kiadott utasítások szabályozták, az egyes fontosabb lapokon - ennek ellenére alkalmaztak jel- és színmagyarázatot. A kataszteri konkrétuális térképek színesek voltak, mivel azokhoz - mint mondtuk - az úrbéri rajzokat vették alapul, és színekkel jelölték a művelési ágakat a róluk készült mezőgazdasági croqui-kon is. Az állandó kataszter és az országos kataszteri felmérés felvételei nem voltak színesek, és az ebből készült másolatokat az Államnyomda szintén fekete-fehérben bocsátotta az érdeklődők rendelkezésére. A színezés a különféle mezőgazdasági, területrendezési és erdőtérképek készítőinek feladata volt. Szines katonai térképkiadványokkal a gyűjteményekben már a 17. század végén találkozunk. A II. katonai felmérés már említett összefoglaló lapjait - a bécsi Katonai Földrajzi Intézet - ilyen formában adta ki, és mint jeleztük, a III. katonai felmérésnél öt színűek voltak az 1:25 000-es felvételi lapok, az 1:200 000-es,