15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
6. A térképek jellemzői
A kataszteri térképek közül a II. József-kori munkálatok kéziratosak voltak, a 19. század második feléből származók litografált, vagy - fentiek értelmében - fénymásolt formában kerültek a levéltárakba. A kataszteri munkálatok eredményeiről a 19. szá9/ zad végétől készültek térképkiadványok is. Kéziratosak voltak a szűkkörű használat miatt a felmérési, területrendezési térképek, minden esetben nyomtatottak a statisztikai ábrázolások, a katonai felmérések, a hegy-, vízrajzi valamint a velük rokon geológiai, turista- és vizisporttérképek. Mint a bevezetőben láttuk, a 18. század közepétől az általánosan haszná 11 jp^gyet^jk^épek voltak az első hazai térképkiadványok. Néhány ábrázolás azonban kéziratban maradt. Ilyen voltak például Karpe Mihály Bécs-Bodrog, 10 ^ Kövesdy Pál Bars, Szalóky Nepomuk Nyitra, 'Eper jessy Ferenc Pozsony megyei munkái. 11/7 A várostérképek zöme - szemben a megyeiekkel - a 19. század közepéig kéziratos volt, kiadványokkal lagtöbbször csak a század végétől találkozunk. Ezek sokszor fénymásolatban vannak meg az egyházi levéltárakban. Mint említettük, a 19. század elejétől kinyomtatták az egyházmegyéket ábrázoló térképeket is. Mellettük azonban a kisebb egységeket, az esperességeket, protestáns egyházmegyéket feltüntető rajzok kéziratosak és nem adták ki Karbuczky Károly 1914-ben, 12/ • az első világháború előtt készült munkáit sem. ' Nagyrészt kéziratosak voltak a vízrajzi térképek is, melyeket - mint említettük - a helytartótanács és a minisztériumok térképtáraiban helyeztek el. A nagyobb folyók szabályozásához, mocsarak lecsapolásához készült fontosabb térképeket azonban a 19. század második felében - sokszorosítva - már eljuttatták az érdekeltekhez. * Kiadták a vízszabályozó társulatok ártéri térképeit, 14/ ' és nyomtatott dokumentumok voltak a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi nyilvántartásai is. 15 ^
