15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
5. A gyűjtemények ismertetése
- külföldi térképek /kiadók, metszők és más közreműködők ábécé rendjében/ - atlaszok. Iskolatörténeti kutatásoknál e dokumentumok nélkülözhetetlenek. Kiegészítésül érdemes áttekinteni a levéltárban őrzött, térképekhez nem sorolható mintarajzokat, templomépületekre, kastélyokra vonatkozó "tipus" terveket, csillagászati ábrákat, arcképeket stb. 184/ A katolikus térképanyag utolsóként említhető érdekes részét az Országos Levéltárban őrzött pálos térképek jelentik. A pálosok rendje magyarországi alapítású szerzetesrend volt, melynek eredete a 13. század elejére nyúlik vissza. 1225-ben Bertalan pécsi püspök adott rendszabályt a Mecsekben élő remetéknek, amit Özséb, esztergomi kanonokból lett remete a pilisiekre is kiterjesztett. A két közösség őt választotta elöljárójának, és e felhatalmazással élve Özséb 1263-ban a pápától kieszközölte a regula jóváhagyását . A rend virágkora a Mohács előtti időszak volt, azonban a török háborúk következtében 1600-ra már csak hat kolostor maradt. A 18. század folyamán ezek száma 37-re emelkedett. A pálos birtokok Baranya és Pest mellett Borsod, Heves, Hont, Veszprém, Zemplén megyékben voltak, tehát meglehetősen szétszóródtak az ország területén. A rendet 1786-ban II. József törölte el, újjászervezéséré 1989-től került sor. 185/ A térképek száma 8.4, valamennyi a 18. századból származik. 186/ A legelsőt Kovács /Fabricius/ János rajzolta, 'de találunk egy sor szép kiállítású rajzot a korábban már említett matematikusoktól is /pl. Liptay Károly, 187/ Kövesdy Pál 188/ /. Alkalmanként részt vettek a térképek készítésében megyei mérnökök /pl. Litzner 18 9/ János/ legnagyobb szerep azonban a rend saját geometráinak jutott, főként a már idézett Szabadhegyi Mihálynak és Szabó Vincének .
