15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
5. A gyűjtemények ismertetése
rét, az Egerben is dolgozó Wrana Istvánt, Policarpus szervita szerzetest ,*^* Vulgan Jánost, a Győri Káptalan mérnökét, Horváth Jánost Székesfehérvárról, valamint Vas és Veszprém megye geometra! t . A káptalani térképek felsorolásánál végül meg kell említeni a váci dokumentumokat is. E testület összesen három településsel rendelkezett, Rétsággal, Rékassal és Üllővel, ezen kívül a PenChez tartozó Sügyi pusztán voltak birtokai. 1 ^ 5 / A jobbágyfelszabadítás után az elkülönített birtokrész csak 4112 kh 1083 négyszögöl volt, melyből 1704 kh 565 négyszögölet szántóként /41,44 \/\ 1508 kh 170 négyszögölet /36,67 \l erdőként hasznosítottak, míg a rétek és legelők területe csekély volt. A levéltárban összesen 12 térképet őriznek, melyek - kettő kivételével - a feudális korból származnak. Itt találjuk Ballá Antal - már emiitett - Rékasra vonatkozó úrbéri térképének másolatát, Fidler Tamás kamarai mérnök 166/ káptalani birtokokról készült rajzait és néhány vázlatot. 5.6. Rendi levéltárak A katolikus egyházi levéltárak térképei közül utoljára a rendi levéltárak gyűjteményeit mutatjuk be. Köztük a Bencés Főapátsági Levéltár a legfontosabb. A magyarországi bencések központját, a pannonhalmi kolostort még Géza fejedelem alapította, majd 1002-ben Szent Istvántól kapta kiváltságait. Itt már az 1200-as évektől végeztek hiteleshelyi tevékenységet, és az iratokat mindvégig nagy gonddal őrizték. A töröktől menekülve a levéltár előbb Győrbe majd Bécsbe került, II. József 1786-ban a bencés rendet is felszámolta, és az iratok 17 éven keresztül a kamara őrizetében voltak. A sok költözés ellenére sem érte a levéltárat jelentősebb kárásodás. 167//
