15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

1. Bevezetés

A 19. század második felében készült térképek fontos csoportjai az utasításban megjelölt három állagba nehezen voltak besorolhatók. Gond volt például az erdőtérképekkel. A zömmel kataszteri alaptérképen készült rajzokat rendszerint a törzsanyagba sorolták, de elképzelhetők voltak egyéb megoldások is. Félreértésekre adott okot a szerzők keresztnevének és rangjának lefordítása, a cím lényegtelen részeinek elhagyása, ami gyakran jelölés nélkül történt. Némelyik leírásból nem is lehet egyértelműen megállapítani , hogy a leltár készítője a térképről másolta-e a címet, vagy maga adta. Problematikus volt az 1914-es megyebeosztás is, különösen a 18. századi vagy az első világháború utáni térképeknél. A felmerült gondok ellenére, mint a leginkább elfogadott normát, ezt tekintették kiinulópontnak az egyházi térképek leltározásakor is. A munkát az 1950-es évek végén, 1960-as évek elején az állami levéltárak munkatársai végezték el. Kb. 4-5000 cédula készült azonos elvek szerint, de eltérő színvonalon. Mivel itt kiadásra nem került sor, a cédulák elvesztek, és az új gyarapodások miatt egy részük nem is használható. A meglévő cédulákból egy hiányos sorozatot az Országos Levéltár őriz. Mivel az egyházi levéltárak térképanyaga kevésbé differenciált, e leltározás alkalmával nem vállalkozhattak tárgyi állagok kialakítására, hanem általában a korábbi rendezéseket tekintették kiindulópontnak. A legjobban használható katalógus - Kopasz Gábor nyugdíjas levéltárigazgató munkája - a Pécsi Káptalani Levéltárban készült, és közel 350 tételt ír le. A szerző a térképek meglehetősen bonyolult, eredeti rendjét megtartotta, amit minden bizonnyal az úrbéri törvényszéken alakítottak ki.. Ezt a perek lefolyása után megőriztek a levéltárba visszaküldött anyagban is. A feltüntetett adatok pontosak, a t é r k épek m é résé az élő í r ás oknak megfelelően történt. A régi cédulák szerint a térképtár nagyobbik fele kutatható volt. ^ Hasonlóan jó munkát végeztek a győri levéltár munkatársai Pannonhalmán, ahol a gyűjteményből 250 térképet vettek számba nagy