15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

5. A gyűjtemények ismertetése

még ebben az évben - számítva a várható rendezésre - nagyarányú leltározásba kezdtek. Az akkori hercegprímás, Serédi Jusztinián azzal próbált a hosszú huzavonának véget vetni, hogy a hágai nemzetközi bírósághoz fordult. 1937-ben bíborosi bizottság vette át a területeket, melynek tagja volt Pacelli bíboros is. Ezt követően utalták át az első nagyobb összeget Esztergomba azon területekről, melyeket jog szerint még mindig érseki birtoknak tartot12/ tak nyilván. Néhány hónap múlva a határok változása új helyzetet teremtett a felvidéki birtokok vonatkozásában is. Az első világháború után a volt érseki birtokoknak csak 1/3 része maradt Magyarország területén. A 100 hold feletti egységeket tekintve 36 008 kh volt a terület, melyből az erdők 67,69 %ot, a szántók 16,83 %-ot, a rétek 2,55 %-ot, a legelők 5,37 %-ot tettek ki. Mint a számok mutatják, a szűk területen az állattartár problematikus volt, és a szántók még felét sem tették ki az országos átlagnak. Mint a korábbiakban jeleztük, ennek elsősorban az volt az oka, hogy a határok módosulásával a rosszabb adottságú területek kerültek Magyarországra. Ebben az időszakban korszerű gazdálkodásról csak az erdészet ben beszélhetünk. A prímási uradalomban ekkor négy erdőhivatal működött, a következő birtokrészeken: 16. sz. táblázat erdőhivatal kh erdő négyszögöl egyéb kh négyszögöl Börzsönyirtási Kemencéi Marótpusztai Süttői Összesei 5043 8549 5608 3982 23 182 13 570 416 870 669 2525 6 3 7 6 22 A Földművelésügyi Minisztérium 1920 évi erdőrendezési utasítása alapján új üzemterveket készítettek. A 20, 30, 40 évenként