15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.

4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei

4.5.2. Egyéb nyomtatott térképek Az egyházi levéltárak gyakran használt nyomtatott térképei sokesetben a megyéket ábrázolják. Ezekből legtöbbször atlaszokat állítottak össze, esetünkben viszont inkább azok egyes lapjai vannak meg. A megyetérképek első részét még a 18-19. szazad fordulóján szerkesztették meg, róluk készült a többször említett Görög Kerekes atlasz. A mai országterületet figyelembe véve azonban a 221/ legtöbb megyéről vannak egyéb térképek is. Az 1850-es években, amikor helyenként a megyék területét is módosítva az osztrák kormányzat új közigazgatást vezetett be, 1:288 000 méretarányban új közigazgatási térképek jelentek meg, a kormányzósági határok, bírósági körzetek, egyházigazgatási hovatartozás megjelölésével. E lapokat több egyházi gyűjteményben is 222/ őrzik. Szintén többhelyütt megtaláljuk Hátsek Ignác 1880-ban készült megyei közigazgatási térképeit, melyeket Rautmann Frigyes 2 2 3/ adott ki, és Posner Károly Lajos intézete sokszorosított. Az 1:500 000 méretarányú térképek pontosak, azonban csak részben szi nézettek. A szerző a megyetérképekből másik sorozatot is készített, hasonló méretarányban. Ennek kiadója Lampel Róbert kir. udvari könyvkereskedése volt, és a kereskedelmi szempont rá is nyom ta bélyegét a túlszinezett, dekorált térképekre. Az egyes lapokat életképnek nevezett sematikus rajzok díszítik, ami sokhelyütt a munka komolyságának rovására megy. Az egyes térképeken két nyomda neve is szerepel: Kunossy Vilmos és Fia Műintézet, valamint Kell224/ '"•

; ner és Mohrlüder nyomdája. A felsorolást Gönczy Pál-Kogutowicz Manó 1885-1890 között készült megyei térképeivel folytathatjuk. A szép kiállítású hegyvízrajzi és közigazgatási térképek díszítettek, színezésük áttekinthető, gazdag statisztikai anyagot tartalmaznak. Méretarányuk különböző, de nagyságuk azonos Volt, hogy atlaszba szerkeszthetők 2257 • legyenek. • A megyetérképek kiadása a két Világháború között sem szünetelt. 1920-tól Czakó István, a Földmérési Intézet munkatársa kezd