15. Dóka Klára: Térképgyűjtemények az egyházi levéltárakban. Bp. 1992. MOL 272, XXX p.
4. A térképek készítésének tárgyi és személyi feltételei
pét őrzi. Valamennyi azonos stílusban készült rajz, melyen a szerző nagy gondot fordít a részletek ábrázolására. Nagyobb részük díszített, és azokat hadmérnök hitelesítette. 1247 Duplater munkái a káptalan rendelésre 1779-1784 között készültek, amiért már 1780,125/ ban díjazásban részesült. Ezek voltak a birtok első úrbéri térképei, melyek megelőzték Eisenhut György megyei mérnök munkáit. Az idegenből származó, magyar gyakorlatot nem ismerő mérnök az úrbéri térképek készítését az egész határra vonatkozó területadatok 126/ közlésével kapcsolta össze, míg a többi, hasonló típusú térképek - mint Gmehling József említett munkái is .- csak az úrbériség terjedelmét szokták megadni. Mint a későbbiekben még szó lesz róla, Magyarországon 1801ben jelent meg az első, a kor színvonalának megfelelő egyházigazgatási térkép, a Kalocsai Főegyházmegyéről. 1277 Szerzője Pávai Sámuel volt, akinek 1787-ből származó, a Bács megyei Roglaticára vonatkozó térképét őrzik a Pécsi Káptalani Levéltárban. 1287 A rajzok azt mutatják, hogy kiforrott, nagy gyakorlattal rendelkező szerzőről van szó, akinek sajnos egyéb munkáit nem ismerjük. 1297 A 18. század végén, 19. század elején a birtokokon állandósították a mérnökök foglalkoztatását. Esztergomban Fabricius távozása után egy ideig nem töltötték be az állást - talán számítva visszatérésére, majd az 1770-es években Szalóky Nepomuk viselte az uradalmi mérnök címet. Öt követte az említett Mak Domokos, 1796tól Jaczyg György, majd Vizer János és Mész József. Az Esztergomi Főkáptalannál gyakorlatilag nem volt a 19. század közepéig állandó mérnök. 1840-ben találkozunk Klaniczay Pál nevével. Az Egri Püspökségen Házael Hugót követően szintén hosszabb szünet következett, 1774-től fordul csak elő Deáky József uradalmi mérnök neve. Az 1780-as évektől már rendszeres alkalmazott volt Sártory József, majd 1823-tól Siskovits Mihály. Az Egri Káptalan uradalmi mérnöke volt 1774 körülwrana István, a 19. század első felében Fletter János, majd később Sartory József került e birtokra.