14. Kárpótlásra vonatkozó források a magyar levéltárakban. Szerk. Müller Veronika. Bp. 1992. ÚMKL 103 p.

Bevezetés

I. 1. A "faji törvények" alapján a zsidóságot ért károk (1939-1944) 2. Az állampolgárságtól való megfosztás következtében elszenvedett vagyo ni sérelmek (1939- ) 3. A magántulajdon felszámolásából következett sérelmek (1945-1949) a. A nagybirtokrendszer felszámolása b. A magántulajdon felszámolása a nagyüzemek, bányák vonatkozásában c. A magyarországi németek elleni megtorlás 4. Vagyontárgyak kötelező letétbe helyezése II. 1. Halálos ítéleteket tartalmazó irategyüttesek 2. Személyes szabadság korlátozásával összefüggő sérelmekre vonatkozó iratok a. Szabadságvesztés b. Előzetes letartóztatás és szabadságelvonás • c. Kényszergyógykezelés d. Internálás, kényszermunka, kitelepítés e. Munkaszolgálat f. Kényszermunka vagy szabadságelvonás a Szovjetunióban g. Deportálás a II. világháború alatt. A levéltárak válaszaikat zömében az általunk kért szempontok szerint adták meg szinte teljeskörűen. A Hadtörténelmi Levéltár listái a kézirat zárásakor érkeztek meg, ezért azokat a táblázatok végén helyeztük el. A Központi Statisztikai Hivatal Levéltára arról tájékoztatott, hogy iratgyűjteményében nem állnak rendelkezésre olyan iratanyagok, amelyekben az általunk összeállított szempontok szerint az állampolgárok kárpótlási igényeihez adatokat tudnának szolgáltatni. Kivételt képez talán az ún. "faji törvények" alapján a zsidóságot ért károk kategória (1939-1944). Az őrizetükben lévő gyáripari statisztikai kérdőívek (A-5.1.1) 1942, 1943. évekről jelzik, hogy az 1941: XV. tc. 9. §-a értelmében a tulajdonos zsidó volt-e, vagy nem. Az azonban, hogy az előző tulajdonos az volt-e, vagy hogy később mi történt - kideríthetetlen. Az 1943. évi vállalati (gyári) tulajdonosokról cégnév szerinti bontás áll rendelkezésükre. A Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala azt a tájékoztatást adta, hogy mivel a BM-ben az iratanyagok nincsenek még levéltári rendszer szerint