12. Szőcs Sebestyén: A polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai. Bp. 1992. ÚMKL 124 p.

Bevezetés

BEVEZETÉS A kiegyezés megkötésével nemcsak az ország Habsburg-birodalmon belüli közjogi helyzete változott meg, hanem gazdasági, társadalmi ás politikai síkon egyaránt gyors - bár ellentmondásos - fejlődés vette kezdetét, melynek eredményeképpen a feudális intézményeket polgári jellegű intézmények váltották fel. így volt ez a közigazgatás vonatkozásában is. A polgári államszervezet létrehozásának legfontosabb és legkényesebb kérdése a közép- és alsófokú közigazgatás átalakítása, s a megyerendszernek a felelős parlamentáris kormányzattal való összeegyeztetése volt. A régi nemesi vármegye feudális tartalma: a kiváltságokat élvező nemesség önkormányzati közössége már az 1848-as forradalom következtében megszűnt. Az 1848-as törvényhozás azonban csak ideiglenes intézkedéseket tett a nem nemesek bevonására a megyék un. állandó bizottmányaiba, amelyek a közgyűlések szerepét vették át; a "megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezését" viszont a jövő országgyűlésre bízta, amire a fegyveres konfliktus kirobbanása, majd a szabadságharc bukása miatt nem került sor. A neoabszolutizmus idején a megyék csupán mint területi közigazgatási egységek maradtak fenn, a megyei önkormányzat nem működhetett. A kiegyezés után kialakított közigazgatási rendszer számos lényeges elemében eltért a fejlettebb nyugat-európai országok modern közigazgatási szisztémájától: a helyhatósági és az állami közigazgatást nem választották szét, a helyhatóságok két fokozatát hozták létre, a helyhatósági önkormányzat döntő részét a megyékre ruházták, s a községeket az utóbbiak alá rendelték, míg a helyhatósági választási rendszert a virilizmus bevezetésével is korlá-