12. Szőcs Sebestyén: A polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai. Bp. 1992. ÚMKL 124 p.

Szócikkek

közbiztonsági személyzet és szolgák mellékjárulékai, hivatali helyiségek berendezésének költségei, irodai szükségletek, épületek fenntartási költségei, rendszeresített kiadások, előre nem látott kiadások, képviselőválasztások költségei, segélyek, szerződések, börtönköltségek, napilapok, útiköltségek. A tárgyi egységek külön-külön tétszámokat kaptak, s az irattárban ezek sorrendjében kerültek elhelyezésre. Háztartási alap átfutó főkönyve A megyei számvevőségeken vezetett nyilvántartás, amelyet az alábbi rovatok szerint töltöttek ki: tételszám; az előző évi főkönyv: a/ lapszáma, b/ tételszáma; elszámolási adatok: a/ hónap és nap, b/ csekkszámla, c/ naplótételszám; tárgy; előző évi hátralék; tárgyévi bevétel; tárgyévi kiadás; átvitetett: a/ főkönyvi lapra, b/ tétel alá; kiadás, illetve bevétel: a/ a csekk kiállíttatott: 1/ ki által, 2/ mikor, 3/ mely szám alatt, b/ napló tétel, c/ összeg; hátralék az év végén; a következő évi főkönyv: a/ lapszáma, b/ tételszáma; jegyzet. L. még: háztartási főkönyv. Háztartási főkönyv A a törvényhatóság háztartási (közigazgatási) bevételeinek és kiadásainak kimutatására szolgáló nyilvántartás. Minthogy a törvényhatóság háztartását a törvényhatósági költségvetés állapította meg, a ^-t a mindenkori költségvetés alapján kellett vezetni, tehát a *v -ben annyi bevételi és kiadási számlát kellett szerepeltetni, amennyi és amilyen bevételi és kiadási tételből állt a költségvetés. A költségvetésben azonban csak a tényleges bevételek és kiadások voltak előirányozva, a törvényhatóság háztartása és egyéb számadási ágazatai keretében azorfban nagy szám-