12. Szőcs Sebestyén: A polgári kori vármegyei pénzügyigazgatás iratai. Bp. 1992. ÚMKL 124 p.
Szócikkek
ságok mellé rendelt számvevőségeknek, illetve számvevőségi kirendeltségeknek mint minden egyes megyei számadási ág, illetve alap és alapítvány számára elkülönített, a —számfejtőkönyvként is szolgáló nyilvántartást kellett vezetniök, amelyben minden számadási ág egész évi kezelése a vonatkozó költségvetés beosztása alapján cím és rovat szerint került feltüntetésre. Az olyan alapok és alapítványok esetében, melyekre rendszeres költségvetés nem készült, a r>j legalább egy bevételi és egy kiadási részre volt a ^ osztandó, és az alapra vonatkozó adatok az alap rendeltetésének megfelelő bevételek és kiadások előírásai szerint kerültek feljegyzésre. Az a számviteli könyv egyik formája. L. még: adóhivatalok főkönyve, állami épületek főkönyve, egyenes adók főkönyve, értékletéti főkönyv, ezer katasztrális holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanok földvagyonváltság főkönyve, forgalmi adók és illetékek letéti főkönyve, függelékfőkönyv, házipénztári bevételi főkönyv, háztartási alap átfutó könyve, háztartási főkönyv, illetékbevételi főkönyv, kiadási főkönyv, közigazgatási és árvaügyi letétek főkönyve, közigazgatási pótadó főkönyv, községi adófőkönyv, letéti főkönyv, pénzügyi tárca különféle kiadások és bevételek főkönyve, útadó adóhivatali területenkénti nyilvántartási főkönyv, vagyonváltság juttatások főkönyve, vidéki állampénztárak főkönyve. Földadó nyilvántartási osztály iratai A pénzügyigazgatóságok földnyilvántartási osztályán keletkezett iratanyag, amely sok vonatkozásban hasonlít a —> földvagyonváltsági iratokhoz; így többek között az Országos Földbirtokrendező Bíróság végzéseit, az Országos Földbirtokbírósághoz intézett pénzügyminisztériumi átiratokat, vagyonváltság alá vont birtokok bérleteiről készült kimutatásokat, a Pénz-