11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.

Szócikkek A-tól Z-ig

TELEKJEGYZŐKÖNYV Az 1851-ben bevezetett Osztrák Polgári Törvénykönyv által elrendelt nyilvántartás, amely rendeltetésének megfelelően három részből áll: az A lapból, vagyis a birtoklapból, a B lapból, vagyis a tulajdoni lapból ós a C lapból, vagyis a teherlapbói. A birtoklap a következő adatokat tünteti fel: a község neve, a ~ száma; a birtokrészietek sorszámai; a helyrajzi számok; a birtokreszletek művelési ágak, valamint fekvés szerinti megjelölése; a terület nagysága. A tulajdoni lap rovatai: a birtokrészletek sorszámai; a tulajdonos neve és a tulajdonhoz! jogcím; észrevételek. A teherlap az ingatlant terhelő esetleges zálogjog vagy eiőzálogjog; a szolgalmak, s a törvények szerint bejegyzésre alkalmas dologi jellegű jogok és terhek nyilvántartására szolgált. A —ek, valamint a —> telekkönyvi betétek a formai hasonlóság ellenére lényeges eltéréseket is tartalmaznak, így a —ek a terület nagyságára és a művelési ágakra vonatkozóan csak hozzávetőleges adatokat tüntetnek fel, a telekkönyvi betétek adatai szabatos, részletes felmérés, illetve osztályba sorolás alapján kerültek megállapításra. Továbbá: a betétekben a betétszerkesztést követő időben beállott valamennyi változást a terület szerint illetékes földmérési felügyelőség bemérései alapján átvezették, a --éknél viszont iyen jellegű nyilvántartás nem volt. Jelentős különbség az is, hogy a telekkönyvi hatóságnál őrzött —ek mellékletét csekély műszaki értékű térkép, illetve csak vázlat képezi, a telekkönyvi betétek mellékleteit pontos mérnöki munkák alapján készült kataszteri térképek másolatai alkotják. (Ez utóbbihoz — > telekkönyvi térképek.) TELEKKÖNYV Több különálló részből összetevődő nyilvántartási rendszer, amely — > telekkönyvi betétekből, — > telekkönyvi térképekből, — > telekkönyvi mutatókból ós — > telekkönyvi irattárból áll. Telekkönyvön ezeket a részegységeket mindig együttesen kell érteni; egy helység telekkönyve ezen a nyilvántartási rendszeren beiül elkülönített egység; egy-egy helység betéteit, térképeit, mutatóit és irattári anyagát a többi helység telekkönyvétől elkülönítve kezelik. TELEKKÖNYVI ÁTADÓKÖNYV A 42.100/1914. I.M. számú rendelet (JÜSZ) 122. §-a által elrendelt ügyviteli jellegű nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: iktatószám; az átvétel elismerése. (Selejtezhető.) TELEKKÖNYVI BETÉTEK A —> telekkönyv mint nyilvántartási rendszer legfontosabb egysége, amely rendeltetésének megfelelően, három részből áll: az A lapból, vagyis a birtoklapból, a B lapból, vagyis a tulajdoni lapból ós a C lapból, vagyis a teherlapbói. A birtoklap öt rovatot tartalmaz; ezeket a rovatokat azonban megelőzi a lap felső szélein a község neve, a — > telekjegyzőkönyv! szám, illetve a telekkönyvi betét száma, majd a lap közepén egy római szám, vagy egy keresztjel. A római szám alatt lévő egyes részletek együttvéve tesznek ki egy-egy telekkönyvi jószágtestet, míg a keresztjel alattiak mindig különkülön jószágtestek. (A római számot, illetve a keresztjelet a vonatkozó jogszabályok telekkönyvi jószágtesti jelnek nevezik.) Ez alatt a jel alatt az ingatlan jogi minőségének megjelölése található. A jogi minőség megjelölése után tüntették fel, ha az ingatlan védett birtok volt. Ezeket az adatokat követően található az öt rovat; az első a birtokrészletek sorszámait tünteti fel; a második a helyrajzi számot adja meg (a helyrajzi szám azonos a kataszteri nyilvántartásban, valamint a kataszteri térképen feltüntetett helyrajzi számmal); a harmadik rovat a részleteknek a művelési ágak, valamint a fekvés szerinti megjelölését tartalmazza, a negyedik rovat a terület nagyságát jelöli meg; az ötödik rovat a földrészletek kataszteri tiszta jövedelmének a feltüntetésre szolgált (az 1930. XXXVIII. tc. rendelkezése következtében ennek az adatnak a nyilvántartása megszűnt). A birtoklapon a fentebb felsorolt adatok mellett az ingatlannal összekapcsolt jogokat, valamint az ingatlan terhelő kötelezettségeket is fel lehetett tüntetni. Létezik* olyan birtoklap is, amelyen ingatlan nem, csupán valamilyen jog szerepel, pl. az építményi jog. A tulajdoni lap a következő adatokat tartalmazta: a tulajdonos neve; a tulajdonhozi jogcím; a tulajdon átruházására vonatkozó feljegyzések; valamennyi nyüvánkönyvi bejegyzés alá került feltétel, illetve korlátozás (ezek anélkül, hogy csupán a telekkönyvi jószágtesthez lennének kapcsolva a tulajdonos személyét gondnokság, kiskorúság stb. alapján, vagy a tulajdonos tulajdoni jogát, mint a helyettesítési vagy elővásárlási jogot illetik stb.); a jelzett körülményekben és viszonyokban előforduló