11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.

Szócikkek A-tól Z-ig

tartózkodó terhelt körözését el kellett rendelni. A - ugyanazokat az adatokat tartalmazta, mint a —> nyomozólevél. SZEMÉLYZETI LÉTSZÁM KIMUTATÁSOK — > személyi táblázatok SZÓBEU TÁRGYALÁSOKRÓL VEZETETT JEGYZŐKÖNYV — > sommás perek iratai TANÁCSKOZÁSI JEGYZŐKÖNYV A 9.900/1913. I.M. számú, a törvényszékek ós járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában kert rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyen az ítélet és a kapcsolódó végzések meghozatalára vonatkozó adatokat tüntették fel. TÁBLÁS KIMUTATÁS KÉNYSZEREGYEZSÉGI ÜGYEKBEN A 61.000/1915. I.M. számú, a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárásról szóló 4.070/1915. M.E. számú rendelet végrehajtása tárgyában kelt jogszabály által előírt nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: tételszám; a bejelentő neve ós lakása és a bejelentés ügyszáma; a követelés jogcíme; a követelés tőkeösszege; a követelés járulékai (kamat, költség stb.); összesen követelés; szavazat az ajánlat mellett, szavazat az ajánlat eilen: a szavazati jog számba vétetik (milyen összeg erejéig); aláírás; a követelést az adós elismerte (milyen összeg erejéig); a követelést az adós kifogásolta (milyen összeg erejéig); észrevételek. (—> kónyszeregyezsógi ügyek ügykönyve.) TANÁCSÜLÉSI JEGYZŐKÖNYVEK — > teljes ülési jegyzőkönyvek TÁRGYALÁSI JEGYZŐKÖNYV A ~ a szóbeliségen alapuló perrendtartásban a szóbeli tárgyalás eredményének írásban való feltüntetése. A ~-be csak a bíró által elmondott nyilatkozatok kerülhettek be, a felek vagy képviselőik nyilatkozatait a ~ közvetlenül nem tartalmazhatta. Ha ez mégiscsak megtörtént, az az eljárás semmisségét vonta maga után. A - mellékleteiként szerepelhettek a szakértők írásba foglalt véleményei, valamint a bizonyítás felvételéről, és a felek személyes megkérdezésérői felvett külön —> jegyzőkönyvek is. A ~-t felvétele után felolvasták a felek jelenlétében, akik megtehették észrevételeiket, s ezek alapján a ~ kiigazítandó, illetve kiegészítendő volt. A jegyzőkönyvön szerepelnie kellett a bíró, a jegyzőkönyvvezető, esetleg a tolmács, valamint a felek aláírásainak. A fentiekhez hasonló elvek szerint történt a — > sommás pereknek a fellebbviteli bíróságok előtt törtónt tárgyalásának rögzítése is. TÁRGYALÁSI NAPLÓ A 3436/1874. I.M.E. számú, valamint a 4291/1891. I.M.E. számú rendeletek értelmében az egyes bírók által tárgyalt ügyekről vezetett nyilvántartás, amely az alábbi adatokat tartalmazta: tárgyalási határnap; Iktatószám; a felek nevei; a tárgyalás eredménye. A 3700/1899. I.M.E. számú rendelet által előírt ~ rovatai a következők voltak: a tárgyalások naponként újra kezdődő folyószáma; az ügy száma; az első helyen megnevezett terhelt neve és a többi terhelt száma; a foglyos ügyek megjelölése; a vád tárgya; a megjelenésre kitűzött óra; észrevétel. A ~-val együtt az utóbbi jogszabály —> tárgyalások jegyzékének a vezetését is előírta, amelyben a - sorrendjében kellett az ügyeket feltüntetni, s amely jegyzéket a tárgyalások megkezdése előtt jól észrevehető helyen ki kellett a bíróság épületében függeszteni. (—> főtárgyalás! napló, —> tárgyalási napló a felsőbíróságoknál, —> tárgyalási napló jövedéki kihágás! ügyekben, —> ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások.) TÁRGYALÁSI NAPLÓ A FELSŐBÍRÓSÁGOKNÁL A 42.400/1914. I.M. számú rendelet (FÜSZ) 27. §-a által előírt, a határidők figyelemmel kísérésére szolgáló nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: folyószám; ügyszám; a kezdőirat érkezésének napja; a felek nevei; az ügy tárgya; kitűzött óra; megidézettek (értesítettek) száma; eredmény: a/ ítélet, b/ bizonyftásfelvétei a felsőbíróság előtt, c/ bizonyítási elvétel megkeresett vagy kiküldött bíró útján; az ügy befejezést nyert: a/ szóbeli tárgyaláson, b/ nyilvános előadáson, c/