11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
nyilatkozata. A törvényszékeken és járásbíróságokon vezetett --ben feltüntetett adatok a következők voltak: név; állás; életkor; a minősítő hatóság foka; jogismeret; felfogás; ítélőtehetség; szorgalom; magatartás; bánásmód az ügyfelekkel; vezető állásra alkalmasság; a minősítés indoklása. A minősítési táblázatok rovatai megegyeztek a ~ rovataival. Az ügyészségeken ugyanazokat a jegyzékeket és táblázatokat vezették, mint a bíróságokon. MINŐSÍTÉSI TÁBLÁZATOK — > minősítési jegyzékek MUTATÓ A FIATALKORÚAK BÍRÓSÁGÁNAK LAJSTROMÁHOZ — > fiatalkorúak bíróságának iratai, mutatókőnyv. MUTATÓ AZ ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBA HELYEZETTEKRŐL Az ügyészségek elnöki irodáin vezetett nyilvántartás, amely az alábbi rovatokat tartalmazta: név, a kapcsolatos ügyirat száma. (— > előzetes letartóztatásban lévők nyilvántartása.) MUTATÓKÖNYV A belső ügyviteli könyvek közé tartozó, az ügyiratok, illetve a —> percsomók kezelésének megkönnyítése érdekében felfektetett betűrendes nyilvántartókönyv, amelynek vezetését a jogszolgáltatási szerveknél az ügyviteli szabályzatok írták elő. A ~-ek az ítélőtáblákon és a törvényszékeken rendszerint a következő adatokat tartalmazták: vezérszó, a per tárgya, iktatószám (főlajstromszám), az alsóbb fokú fórum iktatószáma (főlajstromszáma). Polgári peres ügyek esetén a vezérszónál az alperes nevét kellett feltüntetni, míg a végrehajtási ügyekben a végrehajtást szenvedő, csődügyekben a közadós, hagyatéki ügyekben az örökhagyó, egyéb ügyekben a kérelmező, megkeresés esetén a megkereső hatóság megnevezését, valamint az esetleges ellenfél nevét kellett szerepeltetni A hagyatéki ügyek részére 1873-1878 között a törvényszékeken külön ~-et fektettek fel, ez az örökhagyó nevét és az ügy iktatószámát adta meg. A fegyelmi ügyek ~-e 1915 előtt a vezérszót, valamint az ügyben a tárgyévben érkezett beadványok iktatószámait tartalmazta; 1915-1926 között pedig a vezérszón kívül az ügy iktatószámát és tárgyát is feltüntették. Az 1927 után vezetett fegyelmi ~ rovatai: vezérszó, tárgy, iktatószám. A járásbíróságokon használt ~-ek a vezérszót és az iktatószámot, illetve a lajstromszámot adták meg. A 68.700/1914. I.M. számú rendelet 37, §-a értelmében az ún. nagy járásbíróságoknál ~-ek helyett mutatólapokat használtak. Ezeken polgári perek esetén a következő adatok szerepeltek: vezérszó, a felperes neve, főlajstromszám, kezdő évszám, az ellenfél neve, a per tárgya, észrevételek; büntető ügyek esetén a mutatólap rovatai: vezérszó (a vádlott neve), az ügy tárgya, főlajstromszám. Az elnöki iratok ~-e 1914 előtt ós után is lényegében két rovatot tartalmazott, ezek: a hatóság vagy a felek nevei, a tárgyév folyamán az ugyanazon ügyre vonatkozó iratok iktató, illetve lajstromszámai és rövid megnevezésük. Az ügyészségeken mind az elnöki, mind a peres iratokhoz ugyanazt a mutatót használták, ez utóbbi ~-ek rovatai: a hatóság vagy a felek nevei, a beadványok iktatószámai és rövid megnevezésük. A közjegyzők által vezetett — > ügykönyvek mellett mutatóként betűsoros jegyzékeket találunk, ezek adatai: a fél neve, az ügy száma. A hagyatéki ügykönyvek mellett rendszeresített "Betűsoros jegyzék a végrendeletekről" c. ~ ugyancsak két rovatot tartalmazott: a végrendelkező megnevezése, ügyszám. A közjegyzői kamaráknál vezetett - vagy ügykönyvi irattári mutató a nevet, a tárgyat és az iktatószámot (ügykönyvi számot) adta meg. Az ugyanitt vezetett ügykönyvi kartotékok rovatai: vezérszó, év, iktatószám, tárgy. Az ügyvédi kamarák személyzeti jellegű irataihoz rendszeresített betűsoros mutató a nevet, az — > anyakönyvi lap számát, valamint a — > személyi dosszié azonos sorszámát adta meg. MUTATÓKÖNYV A VÉGRENDELETEK JEGYZÉKÉHEZ — > jegyzék a bemutatott vagy beküldött végrendeletekről. MUTATÓLAP — > mutatókőnyv
