11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szócikkek A-tól Z-ig
ítélethirdetés; elnapolás és halasztás: a/ kérelemre, b/ hivatalból; eredmény: a/ szünetelés, b/ mulasztás, elismerés, vagy lemondás alapján hozott ítélet, c/ egyezség, d/ pergátló körülmény, e/ bizonyításfelvétel elrendelése, f/ elkülönített végítélet, rész ítélet vagy közben szóló ítélet, g/ végítélet, h/ egyéb; a szünetelés, az elnapolás, vagy a különélés időtartama; befejezett ügyekben a per tartama a kezdőirat érkezésének napjától számítva, de a szünetelés és elnapolás, valamint az elrendelt különélés tartamot levonva: a/ 6 hónapon alul, b/ 6 hótól egy évig, c/ egy évtől két évig, d/ két éven felül; a tanácsban résztvevő hány ügyben volt: a/ elnök, b/ tanácstag; a tanácsban résztvevő hány ítéletet szerkesztett; észrevételek. ELSŐFOKÚ POLGÁRI PEREK ÉS NEM PERES ÜGYEK (P.) ÜGYKÖNYVE A 42.200/1914. I.M. számú rendelet (TÜSZ) 45. §-a által rendszeresített nyilvántartás, amely az ügybeosztás regisztrálására szolgáit, s amelyben az alábbi adatokat tüntették fel: folyószám; a különirodába érkezés hónapja és napja; főlajstromszám; vagyonjogi per, kivéve azt, ami a következő rovatba tartozik; váltómaghagyásból származó per; házassági és személyállapotot tárgyaló más per; birtokrendezési ügy; egyéb per és ügy; az esetleg előre kijelölt előadó neve; a befejezés napja; észrevételek. A jogszabály azt is előírta, hogy ha ugyanabban az ügycsoportban több állandó tanács is működött, mindegyik tanács részére külön ~-t kellett vezetni. ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY A 9.900/1913. I.M. számú, a törvényszékek és járásbíróságok használatára szolgáló iratminták tárgyában kelt rendelet által előírt formanyomtatvány, amelyen az alábbi adatok szerepeltek: a terhelt családi és utóneve (asszonyoknál leánykori családi és utóneve); esetleges áineve, gúnyneve vagy megkülönböztető neve; házastársának vagy volt házastársának családi és utóneve; a terhelt születésének éve, hónapja és napja, vagy ha születési éve nem ismeretes, hozzávetőleges kora; születésének helye; utolsó állandó lakhelye; anyanyelve; nyelvismerete; vallása; családi állapota; a terhelt főfoglalkozása, vagy ha ő nem kereső, eltartójának foglalkozása; katonai szolgálata: a/ nem teljesített, b/ teljesített, c/ most teljesít; műveltségi foka; szemólyleírása; van-e szembetűnő testi vagy szellemi fogyatékossága, vagy egyéb különös ismertetőjele; atyjának családi és utóneve; milyen a terhelt magaviselete; a fiatalkorú terhelt nem volt-e családi környezetében erkölcsi romlásnak kitéve, nem indult-e züllésnek; a terhelt előző büntetései: a/ sorszám, b/ a bűncselekmény megnevezése, bevégzett vagy megkísérti minősége, a vonatkozó törvény ós paragrafus megjelölésével, c/ a bűncselekmény elkövetésének helye és ideje, d/ az első fokon eljárt hatóság megnevezése, e/ az első fokon eljárt hatóság ítéletének száma, f/ a jogerős ítélet kelte és száma, g/ a főbüntetés mertéke és neme, h/ a mellékbüntetés mértéke és neme, i/ a büntetés végrehajtásának felfüggesztése jogerősen kimondatott-e, j/ a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelték-e, s ha igen, ez iránt milyen hatóság és mikor intézkedett. (L. a selejtezéssel kapcsolatos mondottakat.) ÉRTESÍTŐ JEGYZÉK A szabadságvesztés-büntetésre ítélt személyek adatait feltüntető nyilvántartás, amellyel az elítéltet a fegyintézetbe kísérték. Az értesítő jegyzék rovatai azonosak — > a fegyenctörzskönyv rovataival, s adatai a törzskönyvbe való bejegyzés alapjául szolgáltak. Elhelyezésük rendszerint a törzskönyvi számok sorrendjében történt, így a törzskönyvek mutatói az értesítő jegyzékeknek is segédkönyveiül szolgáltak. (A fegyenctőrzskönywel történő összevetése után selejtezhető.) ÉRTESÍTVÉNY Intést, felmondást, óvást stb. tartalmazó irat, amelyet közjegyző adhatott ki akkor, ha ennek az volt a célja, hogy jogi következményt vonjon maga után. Az ~-t a közjegyzőnek személyesen kellett a megkeresett félnek átadnia; ha ez nem volt lehetséges, az illetékes bíróság útján juttatta el az ~-t az ellenfélhez.
