11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.
Szempontok a jogszolgáltatási iratok selejtezéséhez
SZEMPONTOK A JOGSZOLGÁLTATÁSI IRATOK SELEJTEZÉSÉRE A jogszolgáltatási iratok levéltári selejtezésével kapcsolatban mindeddig igen kevés tanulmány, illetve útmutató készült; kivételt képez Szekeres József: Szempontok az ellenforradalmi rendszer büntetőbírósági iratanyagának selejtezéséhez című, a Levéltári Híradó 1959. évi 3-4. számában megjelent írása. Ez a tanulmány a Budapesti kir. Büntetőtörvényszék 1927-1931 közötti peres iratainak figyelembevételével készült, alapossága azonban lehetővé teszi, hogy a törvényszékek büntetőperes iratai, az említett bíróságok működésének kezdetétől azok megszűntéig, ennek az útmutatónak a felhasználásával kerüljenek selejtezésre. Szekeres József - az igazságügyminiszter 130/1957. (I.K. 20.) számú utasítása alapján - kimondja, hogy az alábbi iratok nem selejtezhető k: I / az 1921. évi III. tc. hatálya alá eső bűntettek és vétségek ügyiratai; 2/ eszperantista mozgalmak iratai; 3/ irodalmi, tudományos és politikai művekkel kapcsolatos valamennyi per; 4/ külföldi személyekre, vagy külföldi gazdasági és pénzügyi kapcsolatokra utaló perek; 5/ röpiratok készítésének, terjesztésével és elkobzásával kapcsolatos perek; 6/ sajtóperek, tekintet nélkül tárgyukra; 7/ sportversenyekkel, rendezvényekkel kapcsolatos perek; 8/ statáriális (rögtönftélő) bíróság által tárgyalt összes ügyek iratai; 9/ szabadalmakkai, találmányokkal kapcsolatos perek, ha más tárgy alatt szerepelnek is; 10/ a gazdasági jellegű bűncselekményekkel (csalás, pénzhamisítás, sikkasztás, hűtlen kezelés, fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés, valutaügyek, csalárd bukás, stb.) ügyiratai közül azok, amelyek jelentékenyebbek vagy nevesebb közéleti személyekkel kapcsolatosak; II / általában a különcsomók, vagy nagyobb terjedelmű ügyek, tekintet nélkül tárgyukra. Szekeres József véleménye szerint nem selejtezhetőek az alábbi tárgyú perek iratai sem: I / az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló cselekmények miatt indított perek; 2/ felségsértési, illetve jelentősebb kormányzósértési ügyek; 3/ gyilkossági ügyek; 4/ hűtlenségi ügyek; 5/ az alkotmány, a törvények, a hatóságok, a fegyveres erők, valamint a hitfelekezetek elleni izgatási ügyek; 6/ közveszélyes munkakerülés (csak a jelentősebb ügyek); 7/ lázítási, lázadási ügyek; 8/ leánykereskedelem (jelentősebb ügyek); 9/ kerítés (jelentősebb ügyek); 10/ a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése eilen irányuló bűntettek és vétségek; II / szemérem vagy közerkölcs ellen sajtó útján elkövetett bűntettek és vétségek; 12/ vallás elleni bűntettek és vétségek (istengyalázás stb.). A fentieket a következőkkei egészíti ki a szerző: Tárgyuktól függetlenül nem selejtezhetek azok a perek sem, amelyek tartalmuknál fogva a felsorolt kivételek közé tartoznak. (Csalási ügy, mely egy jelentősebb találmány külföldre juttatásából keletkezett, vagy hatósági közeg elleni erőszak címszó alatt sztrájkkal, tüntetésekkel foglalkozó per stb.) Végül nem selejtezhető egy-egy év iratanyagának első és utolsó 2-2 iratcsomója az eredeti rendszer mintaképpen történő megőrzése céljából." Ezek után a büntető ügyek percsomón belüli selejtezésiére tér át a tanulmányíró. Ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy "Egy büntető ügy percsomójába betekintve - feltételezve, hogy a percsomók belső rendje nem bomlott fel - először az ún. kezdőiratok, mint a feljelentés, vizsgálati indítvány, a vádirat, általánosságban a nyomozás iratai tűnnek elő. Tovább lapozva a bűnjelek, a kihallgatási jegyzőkönyvek, vádtanácsi határozatok, az első fokú ítélet, a fellebbviteli bíróságok ítéletei és a jogerősségí végzés, valamint a büntetés végrehajtására vonatkozó iratok találhatók. Ezek az iratfélék tükrözik a per menetét, míg számtalan más közbeeső irat csupán a technikai lebonyolítással kapcsolatban keletkezett, s került - az ügy lényegére érdektelen adatokat tartalmazva - a percsomóba."
