11. Szőcs Sebestyén: Polgári kori jogszolgáltatási szervek iratai (1869-1950). Bp. 1990. ÚMKL 96 p.

II. Ügyészi szervezet

bíróságok, valamint a katonai bíróságok tárgyalták, s amely ügyekben hozott határozatok ellen fellebbezést nyújtottak be. Másodfokon jár el a Legfelsőbb Bíróság azokban az esetekben is, amikor az elnök valamely fellebbezés elbírálását ennek a fórumnak az illetékességi körébe téteti át. A fentebb említett eseteken kívül a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja az alsóbb fokú törvénykezési fórumok határozatai ellen emelt törvényességi óvásokat, továbbá elvi irányítást gyakorol a bíróságok működése és ítélkezése felett. Ezt az utóbbi feladatát a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésében gyakorolja; elvi állásfoglalásai valamennyi alsóbb fokú jogszolgáltató fórum számára kötelező erejűek, ítélkezési feladatait a Legfelsőbb Bíróság büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és katonai tanácsokban gyakorolja. A tanácsok elnökből, szakbírókból és népi ülnökökből tevődnek össze. Az azonos ügyszakban tevékenykedő tanácsok kollégiumokba tömörülnek. A kollégiumok munkáját a kollégiumvezetők irányítják a kollégiumvezető-helyettesek közreműködésével. A kollégiumok a legfőbb ügyész, továbbá az állami és társadalmi szervek kezdeményezéseit vitatják meg, s állásfoglalásaik irányt mutatnak a többi bíróság ítélkezési gyakorlatának is. A megyei bíróságok ugyancsak vegyes fdyamodású fórumok. Ezek a szervek első fokon ítélkeznek a törvények által meghatározott, az állami, a társadalmi és a gazdasági rendet súlyosan veszélyeztető bűnügyekben, valamint egyes meghatározott polgári peres ügyekben. Másodfokon a járásbíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezések esetén járnak el a megyei bíróságok. Az ítélkezés ezeken a fórumokon is tanácsokban történik, s az azonos ügyszakhoz tartozó tanácsok szakbírái itt is kollégiumokat alkotnak. (A megyei bíróságokon 1973-ig polgári és büntető, 1973-től polgári, büntető és gazdasági kollégiumok működnek.) A kollégiumok az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzik a megyei bíróság területén működő bíróságok gyakorlatát, véleményt nyilvánítanak a vitás jogalkalmazási kérdésekben, és szükség esetén különféle intézkedéseket kezdeményeznek. A megyei bíróságok munkáját az elnök vezeti, aki általános felügyeleti jogot gyakorol az alárendelt járásbíróságok tevékenysége felett is. A fővárosban a megyei bíróságokkal azonos hatáskörben a Fővárosi Bíróság tevékenykedik. A Fővárosi Bíróság az 1950. évi 7. tvr. felhatalmazása alapján kiadott 177.000/1950. I.M. számú rendelettel a Budapesti Törvényszók és a Budapesti Büntetőtörvényszék összevonásával létrehozott Budapesti Megyei Bíróság helyett alakult meg az 1954. évi li. tv. 1. §-ának rendelkezése értelmében. A törvénykezési hierarchia alján a járásbíróságok állnak. A járásbíróságok olyan általános hatáskörű igazságszolgáltatási fórumok, amelyek első fokon ítélkeznek a bírósági útra tartozó ügyekben. A járásbíróságok élén a járásbíróság elnöke áll; az egyes ügyeket hivatalos bírák tárgyalják népi ülnökök közreműködésével. Egyes városokban városi, a fővárosban kerületi bíróságok működtek a járásbíróságok hatáskörében. Járásszékhely városokban összevont járási és városi bíróságok tevékenykedtek; a járások 1984-ben történt megszüntetésévei a járásbíróságokkal azonos szinten a városi bíróságok látják el a jogszolgáltatási feladatokat. A szocialista jogszolgáltatási szervezetben a különbíróságok közé a katonai és a munkaügyi bíróságok tartoznak. Katonai bíróságokat egyes nagyobb helyőrségekben, valamint a magasabb katonai egységek mellett állítanak fel, s az illetékességi körükbe utalt büntetőügyekben első fokon és általános hatáskörben ítélkeznek. Munkaügyi bíróságokat a fővárosban, valamint a megyeszékhelyeken hoztak iétre. Ezen utóbbi fórumok a munkaügyi döntőbizottságok, továbbá a szolgálati felettes határozatai elten benyújtott fellebbezéseket bírálják el, s eljárnak azokban a munkaügyi vitákban is, amelyeket a dolgozók a jogszabályokban meghatározott esetekben közvetlenül terjeszthetnek a munkaügyi bíróságok elé. A munkaügyi bíróságok a jogszabályokkal hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben is eljárnak első fokon; döntenek továbbá a munkaügyi vitákban hozott jogerős első fokú határozatok ellen benyújtott óvások, valamint az új eljárások kezdeményezése tárgyában is. li. Ügyészi szervezet A polgári jellegű törvénykezési szervezet kiépítésével egyidejűleg az ügyészi szervezet kialakítása is megtörtént. Az 1871. évi XXXIII tc. 2. §-a kimondta, hogy a "kir. ügyészséghez tartoznak: a) a korona-ügyész, ki a kir. kúria mellé, b) a kir. főügyészek, kik a kir. táblák mellé, c) a kir. ügyészek, kik az elsőfolyamodású törvényszékek mellé szerveztetnek, végre d) a koronaügyészi és kir. főügyészi helyettesek, s a kir. alügyészek". A fenti törvényhelyhez azt szükséges még megemlíteni, hogy a járásbíróságok mellett rendes ügyészi szervezet nem működött, ott büntetőügyekben a vád képviseletét a területileg illetékes ügyészség irányítása és felügyelete mellett az ügyészi megbízottak