10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 5. Az iratkezelést szabályozó rendeletek. Az iratkezelési szabályzat és az irattári terv

- B4 téneti), kulturális, gazdasági jelentőségű iratokat. Ezen jegyzékeket - mint a későbbi irattári tervek szellemi előkészítői foghatók fel - az illetékes miniszterek, illetőleg az országos hatáskörű szervek a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben hagyták jóvá. A jegyzékbe foglalt iratok őrzési idejét az illetékes miniszter, vagy országos hatáskörű szerv vezetője a művelődési miniszterrel egyetértésben állapította meg. Az őrzési idő minimumát azonban ma már tudjuk túl óvatosan 10 évben határozták meg. A rendelet szerint a szerv 90 napon belül köteles az ügykörében bekövetkezett változását a jegyzékbe bevezetni. Feladata biztosítani az iratok megfelelő őrzésének tárgyi és személyi feltételeit. Előírja, hogy irat - s ebbe a titkos ügykezelés szabályai szerint kezelt iratok is beleértendők - csak iratselejtezés útján emelhető ki, és semmisíthető meg

. A szervek, a fentebb említett jegyzékbe foglalt iratok őrzési idejének lejártát követő 3 éven belül kötelesek a kérdéses iratokat selejtezés szempontjából felülvizsgálni. A titkos iratok vonatkozásában a levéltárnak csak a kiselejtezésre élőkészített iratok ellenőrzésére van joga, ezekből azonban a nyílt iratokhoz hasonlóan visszatarthat. A belügy, a külügy és a Honvédelmi Minisztérium, valamint a felügyeletük alá tartozó szervek selejtezésének ellenőrzéséről az illetékes minisztériumok a művelődési miniszterrel egyetértésben döntöttek. A rendelet lehetőséget biztosított arra, hogy a kiselejtezett iratanyag értékesítéséből befolyt összeg 40 %-át, az illetékes levéltár vezetőjének javaslatára a selejtezésben résztvett dolgozók jutalmazására lehet fordítani. Sajnálatos módon ez a minőségi munkára ösztönző paragrafus a későbbi jogszabályokban már nem kapott helyet. (A selejtezés kérdéseivel a 12. fejezetben még foglalkozunk.)