10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 2. Az államigazgatás szervezete a közelmúltban és napjainkban

sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ, ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés választja meg a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. A törvények előkészítése érdekében az országgyűlés bizottságokat alakít tagjaiból, és bármely kérdés megvizsgálására bizottságot küldhet ki. Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely képviselő kezdeményezhet, a törvényhozás joga azonban az Országgyűlést illeti meg. A köztársasági elnök- Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzeti egységet és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, és ellátja a fegyveres erők főparancsnok! tisztét. Az Országgyűlés titkos szavazással öt évre választja meg. Feladatkörébe tartozik: - a magyar állam képviselete - a nagykövetek megbízása és fogadása - egyes fontos pozíciókat betöltő személyek kinevezése ^Nemzeti Bank elnöke, egyetemi rektorok stb.) - törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása. Az Alkotmánybíróság 15 választott tagból áll. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányellenes törvények és más jogszabályok megsemmisítése. Eljárásalt törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.