10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

2. kötet - 9. Kézi és központi irattárak

elektromos hálózatát központi megszakító kapcsolóval kell ellátni, melynek főkapcsoló ját a helyiségen kívül kell elhelyezni. Raktárhigiénés követelmények Az iratokat fenyegető veszélyforrások legtöbbjének károkozása abban az esetben léphet fel, amennyiben az irattár kedvezőtlen telepítésű. Ha viszont ilyen körülmények között kell az irattárosnak dolgozni, akkor fokozott erőfeszítésekre van szükség a gondjaira bízott iratanyag megmentése érdekében. Nedves helyiségben történő irattározás esetén gyakori szellőztetéssel és temperáló fűtéssel lehet javítani valamit ezen a helyzeten. Azonban normális körülmények között működő irattárakban is szükséges a rendszeres szellőztetés. Általában napi egy óra szellőzés elegendő. A leghelyesebb,ha a kisforgalmú utcákra - vagy belső udvarra - nyíló ablakokon át szellőztetünk, azonban nedves, nyírkos időben ajánlatos ezt szüneteltetni. Az irattár meghatározott klímájának kialakítására és fenntartására legideálisabbak a klimatizáló berendezések lennének, amelyek a helyiség levegőjét kiszívják, szűrik, tisztítják, a szükségesnek megfelelően nedvesítik vagy szárítják, fűtik vagy hűtik, s ezután juttatják vissza. Az ilyen berendezések beépítése az irattárakba azonban ma még csak inkább óhaj, kívánalom, mintsem realitás. Az viszont reális követelmény, hogy az átnedvesedett falú helyiségekben a felügyeleti szerv legalább a falak szigetelését végeztesse el, s az irattáros feladata, hogy az iratok veszélyeztetettségére rendszeresen felhívja a szerv vezetőjének figyelmét. Az átnedvesedett iratok megmentésére a legegyszerűbb eljárás, ha a kötegeket szétbontjuk, természetes módon szárltjuk ki az iratokat. Nagyon kell ügyelni a fokozatosságra, ugyanis magas hőmérsékleten történő gyors szárítás káró-