10. Iratkezelési ismeretek. Jegyzet az irattáros tanfolyamok hallgatói számára. Szerk. Dóka Klára. Bp. 1990. ÚMKL 1-2. k. 249 p. ill.

1. kötet - 5. Az iratkezelést szabályozó rendeletek. Az iratkezelési szabályzat és az irattári terv

pontja értelmében a tanácsi szervek és intézmények iratait a végrehajtó bizottságok által megállapított ügyiratkezelési szabályzatoknak megfelelően voltak kö telesek kezelni. A szabályzat elkészítésének megkönnyítésére kiadott a Minisztertanács Titkársága egy "minta-ügyiratkezelési szabályzatot", mely alapján tanácsszintenként az egyes tanácsoknak el kellett volna készíteniük a saját szabályzatukat. A gyakorlatban ezt a tanácsok többsége soha nem készítette el, hanem a központilag kiadott minta-szabályzatot alkalmazták. Az ügyiratkezelési szabályzat öt fejezete először szabályozta átfogóan az ügyiratkezelés mozzanatait. Első fejezete határozta meg az ügyiratok kezelésének rendszerét és szervezetét. Az ügyiratok nyilvántartására és kezelésére az a1számokra tagozódó sorszámos iktatási rendszert írta elő. A tanácsi szervek ügyiratkezelését központi osztott vagy részben osztott rendszerben határozta meg. A szabályozás alapján a megyei tanácsi szerveknél osztott, a járási és városi (fővárosi-, városi kerüle ti) tanácsoknál pedig központilag, az igazgatási osztályok látták el a feladató kat, ahol szakigazgatási szervenként külön-külön nyilvántartó könyvbe iktatták az iratokat. A községek iratkezelése is centrális volt. A második fejezet tárgyalta a küldemények átvételével, bontásával fcapcsola tos szabályokat. A harmadik fejezet szabályozta az iratok nyilvántartásba vételét (ezen belül foglalkozott a számkeretek kialakításával), a nyilvántartási bélyegző és az iktatókönyv rovataival, az ügyiratok csatolásával és a mutatózással. A negyedik fejezet ismertette az elintézés tervezetével, a tisztázattal, a kiadmányozással kapcsolatos teendőket, továbbá a küldemények továbbításának sza bályait. Az ötödik fejezet az irattározás feladatait foglalja össze.