9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

5. A beruházások tervezésének és lebonyolításának rendszere. Az építési műszaki tervdokumentumok fajtái és tartalma

tesítményt (a generálköltségvetés összege millió Ft-ban, folyó áron): - Budapest-Baross téri METRO-alagút-szakasz - 110,8 - Győri pályaudvari felvételi épület - 69,1 - Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem főépülete - 57,8 - Nyíregyházi Konzervgyár csarnoképülete - 53,6 - Szolnoki tiszai ártéri hidak - 50,2 A Beruházási Kódex nem oldotta - nem oldhatta - meg az építőipar alapvető problémáját, a beruházások lebonyolításának meggyorsítását a beruházási folyamat egyszerűsítésével. A gazdaságban időközben végbement változások hamarosan szükségessé tették a beruházási rendszer továbbfejlesztését. 1974. augusztus 6-án lépett hatályba a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadott 3/1974. (VIII. 6.) 0TPM. számú együttes rendelet. Az új beruházási rendszer leglényegesebb intézkedése volt, hogy a beruházás elsőszámú „urává" a beruházót tette, a gyakorlatban azonban - a beruházó vállalatok sajátos érdekeltségi rendszeréből következően - semmi nem változott a felelősség terén. Továbbra is a tervező és a kivitelező felelt még a beruházó hibás döntéseinek, utasításainak döntő részéért is. Az 1970-es évek végén - a beruházási tevékenység fejlesztésével összhangban, annak részeként - a műszaki tervezési folyamat korszerűsítése is halaszthatatlanná vált. Az építéstervezés hatodik 5 éves tervének fejlesztési koncepciója - melyet az ÉVM miniszteri értekezletén 1979 januárjában fogadtak el - határozottan kiemeli, hogy a beruházások színvonalának, gazdaságosságának, szervezettségének javítása érdekében a műszaki tervezési folyamatban is szorosabb, tartalmában és formáiban is újszerű együttműködést és munkamegosztást kell kialakítani a közreműködő szervezetek között. Ebből viszont az következett, hogy a tervezési tevékenységet sem lehetett az akkor meglévő szervezeti keretekhez, vállalkozási formákhoz kötni, és a tervezési feladatok átrendezése sem egyszerűen a közreműködő szervezetek közötti megosztást, hanem - a beruházási folyamat szakaszainak megfelelő - célszerű megosztást jelentette. A célszerűség alapján újraszabályozták a műszaki tervezés három évti-