9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

1. A magyar beruházáspolitika és változásai 1945 után

1. A magyar benihézáspoilLitiJka és változásai 1945 után A beruházáspolitika a nemzetgazdaság egészét átfogó gazdaságpolitika részeként, azoknak a célkitűzéseknek és intézkedéseknek összességét foglalja magában, amelyek az egyes gazdasági ágazatok fejlesztését szolgálják a felhatalmazásra szánt eszközök keretein belül. E szerteágazó, sokrétű tevékenységet jelen esetben leszűkítjük csupán az építési beruházásra, melynek alakulása, változása az elmúlt négy évtized minőségét nem kis mértékben határozta meg annak következtében, hogy a beruházás egyik fő alkotóeleme az épület, építmény, létesítmény, amely munkaeszköz-, munka tárgy jellegén túl annak védelmét, a működés előfeltételeit biztosítja, ugyanakkor a legfontosabb termelési tényező - az embergazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, szociális tevékenységének szinterét teremti meg. A II. világháború utáni hazai beruházáspolitikankon végigvonul az a betegségtünet, amelyet a szakirodalomban beruházási ciklus néven említenek. Kóros hatásai valamennyi termelőeszközt gyártó iparágat, köztük az építőipart is súlyosan érintik. Szakembereink szerint „a termelőkapacitások lendületes helyreállítása 1945-1949 között nem nevezhető rekonstrukciónak a szó közgazdasági értelmében, mert hiányzott belőle az innovatív elem, nem testesített meg műszaki fejlődést". Az első 5 éves terv (1950-54) irreális beruházáspolitikája nyomán súlyos ellentmondások keletkeztek. (A beruházási előirányzat 35 milliárd forint, teljesítése 67 md forint lett, de az összeg nem volt elegendő a tervek megvalósításához.) A politikai és gazdasági életet megnyomorító voluntarizmus az építőiparban az anyagi és szellemi erőforrások teljes dekoncentrálásához vezetett. Csupán 1952-ben több mint ezer, 1 millió forinton felüli - gazdasági és műszaki vonatkozásban egyaránt előkészítetlen beruházás indult és még 1955-ben is előfordulhatott, hogy a minisztertanács hozzájárult 4 felsőoktatási intézményünk (a Budapesti Műszaki Egyetem, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, akkor Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a veszprémi Nehézvegyipari Egyetem) építésének tervdokumentáció nélküli folytatásához (2022/