9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

4. Az állami műszaki tervező szervezet kialakulása és fejlődése 1948-tól napjainkig

bi - tehát a vezető tervezői jogosultság - megszerzése országosan egységes módon, bizonyos szakmai feltételekhez kötött, szigorú szakmai minősítés útján történik. Ezt a feladatot az 1986. június l-jén alakult ÉVM Vezető Tervező Minősítő Bizottság végzi. A bizottság kettős funkciót lát el. Egyrészt szakmai minősítést végez a kérelem alapján hozzá benyújtott esetekben és az építészet, táj- és kertépítészet, tartószerkezettervezés, épületgépészet, épületvillamosság szakágakban vezető tervezői jogosultságot állapít meg, másrészt hatósági funkciót lát el, amennyiben hivatalos döntést hoz és erről államigazgatási határozatot (okiratot) állít ki. A rendelet szerint tervező tevékenységet folytató szervezet köteles - tevékenységét az építésügyi hatóságnak bejelenteni (az pedig köteles nyilvántartást vezetni e szervezetekről), és - a tervezéshez felhasznált információkat és dokumentumokat a tervező szervezet bejelentett székhelyén megőrizni. Mindkét új előírás az építésfelügyeletet gyakorló szakigazgatási szerv munkáját, a tervező szervezetek (és a magánszemélyek) ellenőrizhetőségét szolgálja. „Megszűnt az építéstervezésnek fő-, kiegészítő-, társadalmi munkában végzett vagy házilagosan folytatott megkülönböztetése." Ezzel lehetővé vált, hogy a gazdálkodó szervezet, ha tervező tevékenységét bejelentette és biztosítja a működéshez szükséges feltételeket, valamint tervezői, illetve vezető tervezői jogosultsággal rendelkező tervezőket foglalkoztat főállásban, építéstervezést folytathat. Az elvállalható tervezési munkák körét a tervező személyi jogosultságának foka határozza meg. Mivel az új szabályozással a tervezési munkák elvállalhatóságának köre jelentősen kiszélesedett, a tervezés színvonalának, a műszaki tervek minőségi javításának érdekében fokozódott az igény a szakmai ellenőrző és véleményező tevékenység iránt. E téren az első lépések egyike volt az Építéstervezési Szakértői Bizottságok létrehozása 1986-ban. A bizottságok feladata az engedélyezési eljárást megelőző szakvéleményezés kötelező jelleggel a magántervezők által készített engedélyköteles létesítmények, valamint a tervező szervezetek által készített jelentősebb beépítési terveket, a városképi-, műemléki jelentőségű területen létesítendő építmények műszaki terveit vizsgálják.