9. Réfi Oszkó Magdolna: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Következtetések a levéltári megőrzésre. Bp. 1990. ÚMKL 340 p.

Előszó

Elősző Az információ nemzeti érték - figyelmeztet az Unesco információs világprogramja, és ezt azonnal kiegészíthetjük tapasztalatainkkal, azzal tudniillik, hogy ez az érték hasznosítása során „működő tőké"-vé alakítható. Ahhoz azonban, hogy az információ használhatóvá, hasznosíthatóvá váljék, ismernünk kell „testet öltött formáját", a dokumentumot, annak formai és tartalmi jegyeit, sajátosságait, kapcsolatait, keletkezésének, funkciójának teljes mechanizmusát. E munka tárgya az irattári eredetű írásos dokumentumok sajátos fajtája: az építési műszaki tervdokumentumok, melyekre a grafikus információ túlsúlya jellemző, és a nagy egyedi információtartalom. Előállításuk hazánkban még napjainkban is túlnyomórészt hagyományos, kézi úton történik, bár a számítógépes tervezés az 1980-as évek elején megindult és azóta egyre nő a rajzgéppel előállított műszaki rajzok mennyisége is. A népi építészet története is bizonyítja, hogy az építéshez elvileg nincs szükség műszaki tervekre. Az építő ember tapasztalatainak maradandó írásos - rögzítése, az írásos közlésmóri a társadalmi munkamegosztás differenciálódásával, főként az iparosodás időszakától kezdődően vált igazán nagy társadalmi hatóerővé. A szakismeretek szűkültek és elmélyültek, az „univerzális" emberek helyett - és mellett - „specialisták", szakemberek tevékenysége lett a meghatározó. A szóbeli közléssel irányított építést felváltotta az írással, rajzzal (tervdokumentációval) szervezett építés. A vizuális (írás, jel, rajz, kép, makett) információközlés a XX. században a műszaki tevékenységben, így az építésben is általános lett. Az utolsó 4-5 évtizedben azonban az építési műszaki tervdokumentációk körében nagyarányú inflálódás következett be. Az okok között sok esetben a hozzá nem értést, a pontatlanságot, az összefüggéshiányt kell említeni, és esetenként szerepet játszhatott a rejtett munkanélküliség és a bürokrácia is. A kicsinyes és szűk látókörű, az idegen példát - hosszú ideig - hibáiban is követő magyar gazdaság- és beruházáspolitika káros hatásai (a többi iparághoz hasonlóan) az építőipart sem kerülték el. Az építőiparban éppen o-