6. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok. Bp. 1988. ÚMKL 259 p. ill.

I. Iratfogalmi meghatározások

történik. A jegyzőkönyv formája sokféle lehet. Régen előre bekötött könyvbe vezették (pl. megyei közgyűlési jegyzőkönyv), ma az ülési (pl. tanácsülési) jegyzőkönyv egy-egy külön füzet. A jegyzőkönyvet gyakran melléklet egészíti ki. A melléklet lehet meghívó, jelenléti ív, napirend, előterjesztés, írásban megtett hozzászólás, stb. A belső ügyviteli könyvek közé tartozó jegyzőkönyvek a feljegyzések rendszeres, folyamatos egymásutánjából keletkeznek. Az ülésjegyzőkönyv (protocollum sessionale) általában valamely rendszeresen ülésező testület ülésein tárgyalt ügyekre vonatkozó feljegyzéseket, esetleg az ott elhangzott felszólalások tartalmát, mindenesetre az ott hozott határozatokat tartalmazza (pl. megyei közgyűlési, minisztertanácsi, országgyűlési jegyzőkönyv). A belső ügyviteli könyvek közé tartozó jegyzőkönyv az >• iktatókönyv is. A jegyzőkönyv egy korai típusát képviselik azok a könyvek, amelybe a feudalizmus korában különböző szervek az általuk kiadott vagy hozzájuk érkezett iratok szövegét bemásolták vagy azok tartalmát bevezették. Ilyenek voltak az un. királyi könyvek (libri regii), amelyekbe a király által kiadott fontosabb oklevelek szövegét másolták. Hasonlóak voltak a megyék és a városok protocollumai is. Jegyzőkönyvnek nevezzük az olyan feljegyzést is, amely egyetlen ügyben, egyetlen alkalommal készül (pl. tárgyalási, tanúkihallgatási, selejtezési jegyzőkönyv). Az állami szervek által felvett jegyzőkönyvek kötelező formai és tartalmi jegyeit jogszabályok írják elő. A szabályszerűen felvett jegyzőkönyv közokirat és mint ilyen, bizonyító erővel bír. A jegyzőkönyvek az iratok között kiemelkedő jelentőségűek. A levéltári iratok közt legismertebb: az országgyűlési, a minisztertanácsi, a vármegyei közgyűlési (49. a, b iratminta), az uriszéki (48. a iratminta), a törvényszéki, a törvényhatósági bizottsági, a tanácsülési (46. a iratminta), a tanuvallomási