6. Réfi Oszkó Magdolna: Iratfajták, irattípusok. Bp. 1988. ÚMKL 259 p. ill.

Előszó - Bevezetés az irattanba

1. középkori irattan (oklevéltan vagy diplomatika) 2. újkori irattan (ügyirattan) A napjainkban keletkező iratok széles skáláján végigtekintve azonban szükséges az irattan egy - ma még nem is létező - újabb területére felhívni a figyelmet. Ez pedig nem más, mint az irattannak a géppel olvasható iratok köre. Erre a kutatást napjaink gyakorlata fogja rákényszeríteni. Az irattan két nagy korszaka közötti választóvonal az 1526-os esztendő. Az ügyirattanon a 20. század ütött rést, amikor is megjelentek - és egyre szélesebb körben elterjednek - a géppel olvasható iratok. Az irattan, az iratok vizsgálata során alkalmazott módszert tekintve, háromféle lehet: - Szisztematikus irattan: az iratokat az iratképzők egymáshoz való viszonya alapján rendszerezi és vizsgálja (1. 3. táblázat), - Analitikus irattan: az iratok formáit és szerkezetét elernzi (1. 1. táblázat), - Genetikus irattan: az irat keletkezésének egyes fázisát nyomon követve, az iratokat az ügyvitelben elfoglalt helyük alapján vizsgálja (1. iratok osztályozása 6. pont). Hogyan osztályozhatjuk az iratokat? A társadalom fejlődésének, szervezetének, működésének szükséges velejárója az írásbeli ügyintézés terjedése és mennyiségi növekedése. Ez a 20. század közepére korábban soha nem tapasztalt "iratrobbanást" okozott. Az iratoknak ezen az áttekinthetetlen tömegén csak úgy tudunk úrrá lenni, ha csoportosítjuk, osztályozzuk azokat. Irat- és levéltárainkban őrzött iratokat igen sokféle szempont alapján osztályozhatjuk.